Dunatőkés
Dunatőkés (szlovákul Dunajský Klátov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
| Dunatőkés (Dunajský Klátov) | |||
 | |||
| Széchenyi István szobra | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Dunaszerdahelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1393 | ||
| Polgármester | Csiba Mária | ||
| Irányítószám | 930 21 | ||
| Körzethívószám | +421 31 | ||
| Forgalmi rendszám | DS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 767 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 147 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 113 m | ||
| Terület | 4,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 02′ 07″, k. h. 17° 41′ 30″48.035278°N 17.691667°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 07″, k. h. 17° 41′ 30″48.035278°N 17.691667°E | |||
| Dunatőkés weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunatőkés témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésDunaszerdahelytől 7 km-re északkeletre, a Kis-Duna és a Tőkési ág mellett fekszik.
Élővilága
szerkesztés-
A Kis-Duna a vízimalom mellett -
-
A faluban jelenleg egy gólyafészek alátétet tartanak nyilván.[2]
Története
szerkesztés1384-ben említik először. A 16. században a Zombor és a Kondé család voltak a község földesurai. A 19. század végén a Habermann család birtoka.
Vályi András szerint "TŐKÉS. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Pokateleki Konde Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelyhez közel, és annak filiája, Eperjeshez is közel, Kis Udvarnokhoz fél 523órányira; határja 2 nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot leginkább terem, legelője jó, de szűk, piatza Szerdahelyen."[3]
Fényes Elek szerint "Tőkés, magyar falu, Poson vmegyében, a kis Duna mellett, Szerdahelyhez 1 1/2 órányira: 208 kath., 5 zsidó lak., sok réttel és legelővel; füzese is van a Duna mentiben. F. u. többen. Ut. p. Somorja."[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákia része lett, 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. 1960-ban Pozsonyeperjeshez csatolták, ma újra önálló község.
Népessége
szerkesztés1880-ban 143 lakosából 134 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 198 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 246 lakosából 217 magyar és 18 csehszlovák volt.
1941-ben 292 lakosa mind magyar volt.
1960-tól Pozsonyeperjes része.
1970-ben 432, 1980-ban 492 lakosa volt.[forrás?]
1991-ben 455 lakosból 436 fő magyar, 16 szlovák, 2 cseh és 1 német volt.
2001-ben 460 lakosból 432 fő magyar, 24 szlovák, 1-1 cseh, német és egyéb volt.
2011-ben 510 lakosból 413 fő magyar és 92 szlovák volt.
2021-ben 767 lakosából 643 (+21) magyar, 107 (+13) szlovák, (+1) cigány, 11 (+1) egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
szerkesztés
- Nevezetessége a 20. század elején épült Cséfalvay-féle vízimalom, melyet 1987-ben felújítottak, azóta múzeum.
- A Tőkési-Duna-ág növényekben és vízimadarakban gazdag terület. 1993 óta természetvédelmi terület.
- A községben avatták fel az első felvidéki egységes rovásos helynévtáblát 2012. május 12-én.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ http://rovas.info/index.php/hu/rovastabla-allitas/1143-felvidek-visszatert[halott link]
További információk
szerkesztés