Eidus Bentian (Daugavpils, 1880. január 15.Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944./1945) litván származású[1] újságíró, pártmunkás, fogtechnikus.

Eidus Bentian
Született 1880. január 15.
Daugavpils
Elhunyt 1944./1945.
Auschwitzi koncentrációs tábor
Foglalkozása fogtechnikus

ÉleteSzerkesztés

Eidusz Berkó és Bürger Liusi gyermeke.[2] Fiatalon, már 16 éves[3] korában bekapcsolódott az orosz munkásmozgalomba. Az 1905-ös orosz forradalomban a cári hatalom ellen harcolt a barikádokon,[4] majd - annak bukása után - Németországba ment, ahol kitanulta a fogtechnikus szakmát és részt vett a helyi munkásmozgalomban[4] is. Berlinben megismerkedett Karl Liebknechttel és August Bebellel, sőt állítólag Leninnel is.[3] 1909-ben Magyarországra jött, s Szegeden telepedett le, ahol Heller Ödön megfestette arcképét, ami a városi múzeum gyűjteményében megtalálható.[5][6] Itt bekapcsolódott a helyi szociáldemokrata párt munkájába. 1918-1919-ben részt vett a szegedi forradalmi akciókban.[4] Cikkeket (pl. „Az orosz forradalom és a béke”, Délmagyarország, 1918. január 1.), illetve irodalmi műveket (verseiből és rövid prózai írásokból álló füzete jelent meg 1919-ben „Munka után” címmel) is írt, továbbá jiddis nyelvre fordította Ady, Kosztolányi és Juhász Gyula verseit. A munkáskultúra fejlesztésén (pl. munkáskönyvtár megszervezésén) fáradozott és művészek mecénása volt.[3] A Magyarországi Tanácsköztársaság összeomlása után kétszer is letartóztatták, s bebörtönözték. Baráti kapcsolatokat ápolt Móra Ferenccel, Juhász Gyulával, Radnóti Miklóssal, illetve József Attilával, akit rendszeresen vendégül látott Szegeden[7] és amiről egy 1928-ban tőle kapott levél is tanúskodik,[4][8] amelyben segítséget kér Bentiantól, hogy előfizetőket gyűjtsön megjelenő könyvéhez.[9] Jó ideig nála lakott Károlyi Lajos festő is.[10] A háború idején szervezte a háborúellenes mozgalmat, 1944. április 4-én azonban lefogták, internálták, előbb Kanizsára, majd Sárvárra vitték. 1949-ben nyilvánították holttá, e szerint a németek deportálták Auschwitzba, ahol 1945 május havában életét vesztette.[2]

Arcképét Heller Ödön festette meg.[11]

CsaládjaSzerkesztés

Felesége Chassia Seldin volt,[12] gyermekeik Eidus Lívia fogorvos (szül. 1910)[13] és Eidus László kutatóorvos (1913 körül–1979).[14] Unokája Kőszeg Ferenc szerkesztő, tanár, politikus.

Fő műveSzerkesztés

  • Munka után (versek és rövid prózák; Szeged, 1919)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szeged története 3/1 (IX. Festészet és szobrászat). Somogyi-könyvtár (1991). ISBN 963 7581 76 1  online elérés
  2. a b Dunainé Bognár Júlia. A második világháború szegedi hősei és áldozatai. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23., Kanyó Ferenc, Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 208-209. o. (1996) 
  3. a b c Péter László: József Attila Szegeden - EPA, Irodalomtörténet: a Magyar Irodalomtörténeti Társaság havi folyóirata 43. évfolyam 2. szám - 1955. (online: Google könyvek)
  4. a b c d Illés László:Száll a tavasz: előadások a szocialista és antifasiszta magyar irodalomról (98. oldal; online google könyvek) - 1983.
  5. Zombori István: A Szegedi zsidó polgárság emlékezete - 1990. (online: Google könyvek)
  6. Szelesi Zoltán: A szegedi múzeum festészeti gyűjteménye - EPA (387. oldal), A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1982-1983/1
  7. Kiadványok – József Attila Tudományegyetem, 34. kiadás, 1955., 44. o. (online: Google könyvek
  8. József Attila válogatott levelezése; Akadémiai Kiadó, 1976 (440. o., online: Google könyvek)
  9. szerk.: Fehér Erzsébet: József Attila válogatott levelezése. Budapest: Akadémia Kiadó (1976) 
  10. Szelesi Zoltán.szerk.: Trogmayer Ottó: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 106. o. (1975) 
  11. szerk.: Zombori István: A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 97. o. (1990) 
  12. Chassia Seldin. Geni. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  13. Eidus Lívia. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  14. Eidus László. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1987.
  • Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerk. Rácz János. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1973.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • M. Pásztor József: A mi utunk (49. oldal - tartalomjegyzéke az antikvarium.hu-n[halott link]); Debrecen Megyei Városi Tanács V. B., 1972
  • Paku Imre: Juhász Gyula (emlékkönyv); Bp. Magvető kiadó, 1962
  • M. Pásztor József: Szegedi költő az ellenforradalmi bíróság előtt - Eidus Bentiánné irodalmi sajtópere 1934-ben; Tiszatáj folyóirat, 1964. 9. szám 6. 1.