Adrenalin
Az adrenalin vagy epinefrin a mellékvesevelő által termelt hormon és neurotranszmitter. A szimpatikus idegrendszer hatását közvetíti, vagyis egy szimpatomimetikum; az üss vagy fuss reakció (készenléti reakció; Canon-féle vészreakció)[1][2][3] egyik kulcshormonja. Szerkezetét tekintve egy fenil-etil-amin, mely a fenilalanin és tirozin aminosavakból szintetizálódik, és a katekolaminok közé tartozik. Ezek aromás katekolcsoportot tartalmazó aminok.
![]() | |
![]() | |
Adrenalin | |
IUPAC-név | |
(R)-4-(1-hidroxi-2-(metilamino)etil)benzol-1,2-diol | |
Más nevek | L-adrenalin |
Kémiai azonosítók | |
CAS-szám | 51-43-4 |
PubChem | 838 |
DrugBank | APRD00450 |
ATC kód | A01AD01, B02BC09 C01CA24 R01AA14 R03AA01 S01EA01 |
Gyógyszer szabadnév | epinephrine |
Gyógyszerkönyvi név | Adrenalini tartras |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C9H13NO3 |
Moláris tömeg | 183,20 g/mol |
Oldhatóság (vízben) | Vízben alig oldódik. Alkáli-lúgok és hígított erős savak sóképzéssel oldják. Vizes szuszpenziója (1+19) gyengén lúgos. 0,1 |
Fajlagos forgatóképesség [α]D | −50,0°-tól −53,5°-ig |
Farmakokinetikai adatok | |
Metabolizmus | (MAO és COMT) |
Biológiai felezési idő |
2 perc |
Terápiás előírások | |
Jogi státusz | Rx-only (US) |
S4 (AU) | |
Terhességi kategória | C (US) |
A (AU) | |
Alkalmazás | intravénás, intramuszkuláris, endotracheális |
Mint minden katekolamin, az adrenalin is a sejtfelszíni adrenoreceptorokon fejti ki hatását. Legfőbb élettani feladata hogy a fokozott izommunkához biztosítsa a megnövekedett energiaigényt:
- tágítja a vázizmok, a szív, az agy és a máj ereit,
- ugyanakkor szűkíti a bőr, a bélcsatorna, a lép és a vesék ereit.
- A raktárakat kiürítve növeli a keringő vér mennyiségét.
- Növeli a szívösszehúzódások erejét (kontraktilitás), a szívfrekvenciát és a perctérfogatot.
- A glikogén lebontásának (glikogenolízis) fokozásával növeli a vércukorszintet,
- valamint fokozza a zsírlebontást (lipolízis) is.
Nagyobb dózisban adva érszűkítő és vérnyomásnövelő hatása dominál. Gyógyszerként injekció[4] formájában alkalmazzák helyi érszűkítésre (pl. vérzéscsillapítás céljából), vagy szisztémásan, súlyos allergiás állapotokban (pl. anafilaxiás sokkban) illetve akut (heveny) szívelégtelenségben vagy szívmegálláskor. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben adrenalin-tartarát - Adrenalini tartaras néven hivatalos.
NevezéktanSzerkesztés
Mind a latin ad- + renes, mind a görög epi- + nephros elnevezése szó szerint a vesén/veséhez jelentéssel bír, és a mellékvesére utal, amely a vese csúcsán helyezkedik el, és a hormont termeli.
HatásaSzerkesztés
Az adrenalin a mellékvese velőállományában termelődik fizikai megterhelés vagy stressz hatására. Ez a szimpatomimetikus amin egyaránt stimulálja a β1-, β2- és α-adrenerg receptorokat, ezért hatása a célszerveken összetett.
Az adrenalin az α1-receptorok izgatása révén legerősebben a bél-, a lép-, a vese- és a bőrereket szűkíti. A mellékveséből nyugalmi állapotban felszabaduló adrenalin a β2-receptorok izgatásával – főleg a működő izmokban – értágító hatást fejt ki, de tágítja a szív, a máj és az agy ereit is, és így a perifériás érellenállást csökkenti. A fiziológiás adrenalinmennyiség csak a véreloszlást változtatja meg, és nem eredményez vérnyomásemelkedést. Erős izommunka idején az adrenalin értágító hatása az izomzatra nagyon jelentékeny, de emellett növeli a keringő vér mennyiségét (kiüríti a raktárakat), erősen szűkíti a zsigeri (bélcsatornát ellátó) érterületet, így fokozza a beömlést a szívbe, nő a perctérfogat, fokozódik a glikogénmobilizáció, a vér zsírsavtartalma. Mindez biztosítja a működő izmok kellő ellátását oxigénnel teli vérrel, zsírsavval és glükózzal. Az adrenalin érszűkítő hatását kevéssé vagy nem fejti ki gyulladásban lévő szöveten, viszont egyes kórállapotokban (pl. vese eredetű hipertóniában) a szervezet adrenalinérzékenysége erősen fokozott.
A szíven az adrenalin a β1-receptorokon kifejtett erősebb hatása révén pozitív krono-, dromo- és inotrop[5] hatású. A szinuszcsomóban az ingerképzés frekvenciája másfél-kétszeresre nőhet, ezt a vérnyomás-emelkedés miatt kiváltódó paraszimpatikus izgalom gátolhatja. Gyorsul az ingervezetés és nő a szívizom ereje. A koszorúerek és izomerek tágulása jön létre. Különösen a gyenge szívműködést javítja igen jelentékenyen.
Az adrenalin gyenge α1-receptoron kifejtett hatására a lép összehúzódik, a vérraktárak kiürülnek, nő a keringő vér mennyisége, bőrerekben szűkíti az ereket és a pupilla kitágul. Amikor a szív verőtérfogata és a keringő vér mennyisége kicsi, az adrenalin okozta érszűkület, a vérraktárak kiürülése és a vénás visszafolyás megnövekedése a szív verő- és perctérfogatát növelheti és a vérkeringést hatékonyan javítja.
Az adrenalin a simaizmok tónusát általában csökkenti, a záróizmokat (pylorus, ileocoecalis és belső analis, valamint húgyhólyag-záróizom) összehúzza. Erős hatással van a β2-receptoron a létrejövő simaizomgörcs-oldó hatás asthma bronchialéban terápiásan jól értékesíthető. A méhre kifejtett hatása függ a ciklustól és a dózistól is. Kis dózisban adott adrenalin emberen a terhes méhet elernyeszti, nagyobb dózis fokozza a méh tevékenységét. Alfa2 receptorokon gyenge hatással van, ennek következtében vércukorszint emelkedik és a belek elernyednek. Az emésztőrendszer tevékenységét és a mirigyeinek váladéktermelését csökkenti, a nyálelválasztás egyik típusát fokozza: az így termelt nyál nyákban (mucin) gazdag, enzimekben szegény.
Az adrenalin a szénhidrát-anyagcsere fontos szabályozója. A szénhidrát-oxidáció nő, ezért az RQ (respiratiós quotiens)[6][7] az 1,0-hoz közeledik. A májban és az izomban nő a hőtermelés, ennek a hideg elleni védekezésben van nagy szerepe. A májban a glikogén bomlását gyorsítja, ezzel hiperglikémiát (magas vércukorszint), majd glükózúriát (glükózvizelést) okoz. Az inzulinnal ellentétes hatású inzulin-antagonista. Az izomban is fokozza a glikogénbomlást. Az ebből keletkező tejsav a vérbe jut, innen a májba, ami újból felépíti glikogénné vagy cukorrá, s így visszajuttatja a vérbe (Cori-kör).[8][9] Az adrenalin tehát ezt, az izommunka alkalmával végbemenő folyamatot, a gyorsítja meg. A glikogenolízis α1, ill. β2-receptorokon keresztül történő fokozásával a szervezet energiatartalékát aktivizálja. Az adrenalin anyagcserére kifejtett hatásai (az oxigénfogyasztás növekedése, hiperglikémia, hiperlaktacidémia, hiperkalémia) specifikus hormonhatások, melyek β2-receptorhoz kötöttek.
Izgatja a központi idegrendszert, bár ez a hatás a szokásos terápiás adagokban általában nem észlelhető. Nagyobb dózisok esetén szorongást, félelemérzést, izgatottságot, fokozott reflextónust, sőt görcsöket válthat ki. Az EEG-kép erős aktiválódást mutat az agykéregben. A végtagokon tremor lép fel, és rontja a parkinsonos tüneteket. Csak nagy adagban hat a hipofízisre, és ACTH-elválasztást indít el, ennek megfelelően csökkenti a vérben az eozinofil granulociták számát és a mellékvese aszkorbinsav (C-vitamin) - és koleszterintartalmát.
A szervezetben hamar inaktiválódik, elsősorban a COMT (catechol-O-methyl-transferase) és MAO (monoaminooxidase) enzimek révén. A máj gazdag ezen enzimekben, így a lebontási folyamatban fontos, de nem nélkülözhetetlen a szerepe. Az adrenalin adagjának nagy része metabolitok formájában a vizelettel kiürül.
Anafilaxiás sokkSzerkesztés
Az adrenalin az a gyógyszerhatóanyag, amely gyors segítséget jelent allergének által kiváltott vagy ismeretlen eredetű (idiopátiás), esetleg fizikai megterhelésre bekövetkező súlyos azonnali túlérzékenységi reakciók (anafilaxia) esetén. A hörgők simaizomzatában lévő béta-receptorokra kifejtett hatása következtében a hörgők simaizomzata ellazul, ami enyhíti a sípoló nehézlégzést és a légszomjat (dyspnoét) . Anafilaxiás, allergiás állapotokban a heveny kóros tüneteket javítja, csökkenti a csalánkiütéseket (urticaria), a szérumbetegség tüneteit, az angioneurotikus ödémát (allergiás gégeödémánál adrenalin-belélegeztetés életmentő lehet), allergiás bőrgyulladást (dermatitis). Az adrenalinnak erős érösszehúzó hatása van alfa adrenerg receptor stimuláción keresztül. Ez a hatása ellensúlyozza az anafilaxiás sokk főbb farmakotoxikológiai tüneteit, vagyis az értágulást (vasodilatatio) és a megnőtt érfaláteresztő-képességet (vascularis permeabilitas), amely az erekben lévő folyadék térfogatatának csökkenéséhez és így vérnyomáseséshez vezet. A hörgőkben lévő (bronchialis) béta receptor stimuláló hatásán keresztül az adrenalin erős hörgőtágító (bronchodilatator) hatással rendelkezik, amely enyhíti az asztmás zihálást és a légzési nehézséget. Az adrenalin szintén enyhíti az anafilaxiához társuló viszketést (pruritus), csalánkiütést (urticaria) és angioödémát.
Fiziológiás emelkedésSzerkesztés
A autonóm idegrendszer szimpatikus részének idegrendszer izgalomba hozatala esetén, ami a szervezet erőteljes fizikai igénybevételekor vagy stresszhelyzetben következik be. Fiziológiás dózisban növeli a szív összehúzódó képességét (kontraktilitás), a szívritmust (a szív percenkénti összehúzódásainak száma), a szisztolés vérnyomást, a perctérfogatot és a koronáriakeringést. Fokozza az izmok finom ereiben a vérkeringést (muscularis mikrocirkulácio), ezáltal csökkenti az egész testben az erek áramlási ellenállását (szisztémás vascularis rezisztencia), a diasztolés vérnyomást, és elernyeszti (relaxálja) a hörgők simaizmát, ezáltal tágítja a hörgőket.
Farmakológiás emelkedésSzerkesztés
Farmakológiai dózisban dominál az α-receptor izgató hatása: a bőr, a nyálkahártyák, a vese erei szűkülnek, és mind a diasztolés és szisztolés vérnyomás emelkedik.
NormálértékSzerkesztés
A plazma adrenalin tartalmának normálértéke 8,2 nmol/l, vagy 1, 5μg/l.
Kóros emelkedésSzerkesztés
A mellékvese velőállományának tumora esetén, phaeochromocytomában vagy hipertóniás krízis kapcsán elérheti a 200 nmol/l értéket. A kórosan emelkedett érték közvetlen bizonyítéka lehet a vizelet vanilmandulasav-, homovanilinsav- és metanefrintartalmának növekedése, miután ezek az adrenalin lebontása után ürülő termékek.
Kapcsolódó cikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Walter Bradford Cannon. Bodily changes in pain, hunger, fear, and rage (angol nyelven). New York: Appleton-Century-Crofts (1929)
- ↑ Went István. Élettan - Cannon-féle vészreakció (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest), 509. o. (1962)
- ↑ William F. Ganong. Az orvosi élettan alapjai (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest), 374. o. (1990). ISBN 963-241-783-6
- ↑ Injekció (magyar nyelven)
- ↑ William F. Ganong. Az orvosi élettan alapjai (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest), 584. o. (1990). ISBN 963-241-783-6
- ↑ Respiratory-qutient (angol nyelven). Dictionary.com
- ↑ William F. Ganong. Az orvosi élettan alapjai - Respiratiós quotiens (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest), 286. o. (1990). ISBN 963-241-783-6
- ↑ Cori-kör (magyar nyelven). HISTÓRIA - Tudósnaptár
- ↑ Went István. Élettan - Cori-féle ciklus (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest), 252. o. (1962)
ForrásokSzerkesztés
- Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna (szerk.): Farmakológia és farmakoterápia I. Farmakológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-226-137-9
- Klinikai kémiai-laboratóriumi zsebkönyv - Budapest, 1983
- Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-243-178-7, helyes ISBN 963-242-178-7
- William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963-241-783-6
- Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
- Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5
- Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
- Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)