Erényi Tibor

Erényi Tibor (Budapest, 1923. december 10. – Budapest, 1998. november 4.) magyar történész, egyetemi tanár. A történelemtudományok kandidátusa (1961), a történelemtudományok doktora (1975).

Erényi Tibor
Született	1923. december 10. Budapest
Elhunyt	1998. november 4. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész egyetemi oktató
Iskolái	Kölcsey Ferenc Gimnázium (–1942) Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1944–1950)
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1963) Akadémiai Díj (1973) SZOT-díj (1979)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

1942-ben érettségizett a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. 1942–1945 között a Józsefvárosi Kötött- és Szövöttgyár tanonca volt. 1944–1945 között munkaszolgálatos volt. 1944–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-földrajz szakán tanult. 1949-ben ún. szakosított pártfőiskolát végzett. 1949–1951 között a Munkásmozgalmi Intézet gyakornoka, 1951–1953 között tudományos munkatársa, 1953–1957 között tudományos főmunkatársa volt. 1950-től a Magyar Történelmi Társulat tagja, 1958–1964 között titkára volt. 1952-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar és a Pártfőiskola előadó tanára volt. 1955–1962 között a Párttörténeti Közlemények szerkesztője, 1962-től szerkesztőbizottsági tagja volt. 1957–1961 között az Magyar Szocialista Munkáspárt KB Párttörténeti Intézetének tudományos titkára, 1961–1981 között a Tudományos Osztály osztályvezető főmunkatársa, 1981–1990 között az Intézet igazgatóhelyettese volt. 1966–1985 között a Századunk szerkesztőbizottsági tagja volt. 1968–1971 között a TIT országos választmányának tagja volt. 1971-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar címzetes egyetemi tanára volt. 1975-től a Nemzetközi Munkásmozgalomtörténeti Évkönyv szerkesztőbizottsági tagja volt. 1975–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Történelem Bizottság tagja volt. 1978–1990 között a História szerkesztbizottsági tagja volt. 1985–1989 között a Magyar Történeti Társulat alelnöke volt. 1989-től a Múltunk szerkesztőbizottsági elnöke volt. 1990-től a Politikatörténeti Intézet tudományos főtanácsadója volt.

Kutatási területe a századforduló magyar és nemzetközi munkásmozgalom, politikatörténet, a magyar zsidóság története.

Családja

Szülei: Erényi Sándor (?-1967) postafelügyelő és Weisz Hedvig voltak. Felesége, Bakos Erzsébet volta, akitől később elvált.

Művei

• A Párizsi Kommün hatása a magyarországi munkásmozgalomra (Társadalmi Szemle, 1951; és külön: A Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiadványa. Budapest, 1951; szlovákul: Bratislava, 1951)
• A Vérvörös csütörtök. 1912. május 23 (kismonográfia, 8 táblával; Budapest, 1952)
• A magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság harca az első világháború előtti időszakban (Erényi Tibor előadása; Budapest, 1952)
• „Vasas, ne hagyd magad!” A magyar vasmunkásmozgalom harcos múltjából. 1848–1944 (Erőss Emmával; Budapest, 1955)
• Az első orosz forradalom és a magyar munkásmozgalom (Társadalmi Szemle, 1955)
• A magyar munkássajtó. 1867–1900 (egyetemi jegyzet; Budapest, 1956)
• A magyar szakszervezeti mozgalom történetének vázlata. 1848–1917 (Erényi Tibor előadása; A SZOT Főiskola Történelem–munkásmozgalom Története Tanszékének Előadásai; Budapest, 1956)
• A Történelmi Munkaközösség vitája Balázs Béla munkájáról (Századok, 1958)
• A szocialista mozgalom kezdetei Magyarországon (egyetemi tankönyv; Budapest, 1958)
• A francia–porosz háború és a Párizs Kommün (egyetemi jegyzet; Budapest, 1958)
• Die Hauptrichtungen der Entwicklung der Gewerkschaftsbewegung in Ungarn. 1868–1904. (Studia Historica, 1960)
• Über einige Fragen der Politik der Sozialdemokratischen Partei Ungarns vor 1914. (Studia Historica, 1961)
• A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1914 előtti tevékenységéről (Munkásmozgalom-történeti tanulmányok; Budapest, 1961)
• A budapesti szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom kialakulása. 1868–1904 (monográfia és kandidátusi értekezés is; Budapest, 1961)
• Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak az első világháború előtti években. 1906–1914. (Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak Magyarországon. I. kötet; Budapest, 1962)
• A magyar klerikális sajtó és a Párizsi Kommün (Világosság, 1962)
• A Vérvörös Csütörtök ötvenedik évfordulójára (Társadalmi Szemle, 1962)
• A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei (1962)
• A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenységének főbb jellemzői a századfordulót követő évtizedben (Munkásmozgalom-történeti tanulmányok; Budapest, 1963; 2. átdolgozott kiadás; 1972–1973)
• Az I. Internacionálé megalakulásának századik évfordulójára (Társadalmi Szemle, 1964)
• Die Sozialdemokratische Partei Ungarns und der Dualismus (Nouvelles études historiques, 1965)
• A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásának 75. évfordulójára (Társadalmi Szemle, 1965)
• A történelem népszerűsítésének új eredményei (Társadalmi Szemle, 1966)
• Révai József történelemszemléletéről (Párttörténeti Közlemények, 1967)
• Munkásmozgalom-történeti irodalmunk helyzetéről, fejlődéséről (Századok, 1967)
• Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom ötvenedik évfordulójára (Társadalmi Szemle, 1968)
• A Galilei Kör (Népművelés, 1968)
• Az anarcho-szindikalizmusról (Párttörténeti Közlemények, 1968)
• A szocialista mozgalom és a magyar októberi forradalom (MTA II. Osztálya Közleményei, 1969)
• A Magyar Tanácsköztársaság (Vass Henrikkel; Közgazdasági Szemle, 1969)
• A szakegyletek kora (Tanulmányok a magyar szakszervezeti mozgalom történetéből; Budapest, 1969)
• Die Sozialdemokratische Partei Ungarns und die Aussenpolitik des Österreichisch–Ungarischen Monarchie in den Jahren 1908–1914 (Studia Historica, 1970)
• A balkáni szociáldemokrata mozgalom problematikájához (Századok, 1971)
• A Párizs Kommün (Világosság, 1971)
• Die 100ste Jahrestag der Pariser Kommune (Acta Historica, 1971)
• A szocialista munkásmozgalom és Áchim L. András (Áchim L. András Emlékkönyv; Békéscsaba, 1972)
• Monarchia – munkásmozgalom – ausztromarxizmus (Világosság, 1974)
• A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a magyar politikai életben. 1898–1918 (monográfia és doktori értekezés; Budapest, 1974)
• Kunfi Zsigmond életútja (Köves Rózsával; Budapest, 1974)
• Kunfi Zsigmond (1974)
• A forradalom és a reform kérdése Ausztria–Magyarország munkásmozgalmában a századfordulón (Parlamenti Közlemények, 1975; németül: Die Frage Revolution und der Reform in der Arbeiterbewegung Österreich–Ungarns um die Jahrhundertwende. Studia Historica, 1975)
• Küzdelmes évszázad. Fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből (Szerkesztette: Sipos Péter és Vass Henrik; Budapest, 1975; 2. javított és bővített kiadás; 1978)
• Az ismeretterjesztő-népszerűsítő történeti irodalom kérdéseiről, különös tekintettel a munkásmozgalom-történetre (Történelem és tömegkommunikáció. Tanulmányok. Szerkesztette: Vass Henrik; Budapest, 1976)
• Szabó Ervin – a szocialista forradalmár és ideológus (Társadalmi Szemle, 1977)
• Ady és a szociáldemokrácia. 1887–1906 (Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Szerkesztette: Láng József; Budapest, 1977; és „Akarom: tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. 1977. december 7–9. Szerkesztette: Csáky Edit; Budapest, 1980)
• Munkásosztály-történet – munkásmozgalom-történet (Munkásmozgalom-történet – társadalomtudományok. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerkesztette: Sipos Levente és Vass Henrik; Budapest, 1978)
• 1919 (Világosság, 1979)
• Szocializmus a századelőn. Tanulmányok a magyarországi munkásmozgalom történetéből (Budapest, 1979)
• Munkásosztály-történet, munkásmozgalom-történet és tudatformálás (Társadalmi Szemle, 1980)
• Munkásmozgalom az Osztrák–Magyar Monarchiában (História, 1981)
• Történelem és politika (Társadalmi Szemle, 1981)
• Politika – hírközlés – agitáció. A magyarországi munkássajtó a 20. század első éveiben. 1900–1905. (Századok, 1982; és külön: Budapest, 1982)
• A Huszadik Század történetfelfogása (Társadalmi Szemle, 1982)
• A forradalom és a reform kérdései Marx munkásságában (Világosság, 1983 és Marx és a jelenkor. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián; Budapest, 1983)
• A munkásmozgalom és a béke (Világosság, 1984)
• A magyar szociáldemokrácia és a nemzeti kérdés (Társadalmi Szemle, 1984)
• Lukács György a magyar történelemről (Társadalmi Szemle, 1985 és Az élő Lukács. Szerkesztette: Sziklai László; Budapest, 1986)
• A Gondolat ideológiatörténeti arculatáról (Jel–Kép, 1986)
• Kun Béla a kortársak szemével (Társadalmi Szemle, 1986)
• Nemzeti és nemzetiségi kérdés Magyarországon a dualizmus korában (Társadalmi Szemle, 1987)
• Karl Kautsky: Az út a hatalomhoz (Századok, 1987)
• Bernstein és a magyar szociáldemokrácia (Valóság, 1987)
• 1918 ősze – hetven év múltán (Társadalmi Szemle, 1988)
• A szakszervezeti bürokrácia (História, 1988)
• A munkásosztály és a nemzet Magyarországon. 1868–1918. (Világosság, 1988)
• Általános választójog – tömegsztrájk – háború (1988)
• Gondolatok a trockizmusról. A száműzött Trockij. Szerkesztette: Krausz Tamás; Társadalmi Szemle, 1989)
• Jászi Oszkár 1918–1919-ben (Világosság, 1989)
• Angyalföld munkásmozgalmának története. 1867–1958. (Budapest, 1989)
• II. Internacionálé. Forradalom és reform (A II. Internacionálé. Tudományos konferencia, 1989. május 12. Előadások. Szerkesztette: Haskó Katalin; Budapest, 1989)
• Ránki György és a társadalmi progresszió (História, 1990)
• Az előzmények. Küzdelem a munkáspártért (Múltunk, 1990)
• Fél évszázad. A szociáldemokrácia története Magyarországon. 1868–1919 (Kende Jánossal, Varga Lajossal; Budapest, 1990)
• Magyar köztársaság 1918–1919-ben. (A köztársasági eszme és mozgalom Magyarországon. Szerkesztette: Pölöskei Ferenc; Budapest, 1991)
• Pártok és politikai célok Magyarországon a XX. század első felében (Múltunk, 1991)
• Liberalizmus – szociáldemokrácia – populizmus. Viták és irányzatok a századelőn (Világosság, 1991)
• Zsidóság a Monarchiában (História, 1993)
• Szociáldemokrata sikerek és viszontagságok történelmi nézőpontból (Eszmélet, 1993)
• Liberalizmus és kormánypolitika. Wekerle Sándor három miniszterelnöksége (Múltunk, 1993)
• Tekintélyelv – parlamentarizmus – népiség (Világosság, 1993)
• A parlamentáris demokrácia hanyatlása és a jobboldali radikalizmus előretörése Európában a két világháború között (Jobboldali radikalizmus tegnap és ma. Cikkek, előadások. Szerkesztette: Feitl István; Budapest, 1993)
• Szakszervezetek és munkásotthonok (História, 1994)
• Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei. 1881–1931 (Századok, 1994)
• Zsidók és a magyar politikai élet. 1848–1938 (Múltunk, 1994)
• Az állampárt utolsó évei. Az MSZMP határozatai és dokumentumai. 1985–1989 (Múltunk, 1995)
• Népies–urbánus ellentétekről, Kádár Jánosról (Sipos Leventével; História, 1995)
• A szociáldemokrácia nagyjai a modernizációról. Bernsteintől Brandtig (Eszmetörténeti előadások. Budapest, 1996)
• Parlamentarizmus Magyarországon az 1945 előtti évtizedekben (Vissza a történelemhez… Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Szerkesztette: Izsák Lajos, Stemler Gyula; Budapest, 1996)
• A zsidók története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig (Változó világ; Budapest, 1996)
• Az agrárszocializmus és a szociáldemokrácia (Agrármozgalmak Délkelet-Európában. Szerkesztette: Glatz Ferenc; Budapest, 1997)
• A Millennium történetéhez (Századok, 1997)
• Liberalizmus és szociáldemokrácia Magyarországon a dualizmus korában (Múltunk, 1998)
• A nemzeti ünnep és a pártok. 1848-ról 1948-ban (Századok, 1998)
• 1848 és a magyar baloldal 1948-ban (Eszmélet, 1998)
• Többpárti választások és parlamentarizmus Magyarországon. 1920–1947. (Parlamenti választások Magyarországon. 1920–2010. Szerkesztette: Földes György és Hubai László; Budapest, 1999; 3. bővített és átdolgozott kiadás; Budapest, 2010)

Szerkesztései

• A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai:
  • I. kötet: A magyar munkásmozgalom kialakulása. 1848–1890 (Budapest, 1951)
  • II. kötet: A magyar munkásmozgalom az imperializmusba való átmenet időszakában. 1890–1900 (Szerkesztette: S. Vincze Edittel; Budapest, 1954)
  • III. kötet: A magyar munkásmozgalom a 20. század első éveiben és az 1905–1907-es forradalmi válság idején (Szerkesztette: Mucsi Ferenccel, S. Vincze Edittel; Budapest, 1955)
  • IV/A, IV/B. kötet: A szocialista munkásmozgalom Magyarországon az első világháborút közvetlenül megelőző években és az első világháború idején. 1907–1918 (Szerkesztette: S. Vincze Edittel, Mucsi Ferenccel, Kende Jánossal; Budapest, 1966–1969)
• A Párizsi Kommün. Válogatás a kortársak emlékirataiból (Válogatta, szerkesztette: Aranyossi Magdával; 22 táblával, 3 térképpel; Budapest, 1952)
• Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. 1848–1917 (Válogatta, szerkesztette: Mucsi Ferenccel, S. Vincze Edittel; Budapest, 1954)
• A magyarországi munkásmozgalom és az I. Internacionálé. Az I. Internacionálé és Magyarország (tanulmányok; szerkesztő is; Kovács Endrével; Budapest, 1964)
• Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve (tanulmányok; szerkesztette: Rákosi Sándorral; Budapest, 1968; 2. kiadás: 1974)
• Magyar szemtanúk a Párizsi Kommünről (szerkesztette, sajtó alá rendezte: Nyilas Márta. A bevezető tanulmányt írta; Budapest, 1971)
• A Párizsi Kommün 100. évfordulójára (A Párizsi Kommün. A Budapesten, 1971. március 17-én megtartott tudományos ülésszak előadásai. Szerkesztő is. Vészi Bélával. Budapest, 1973)
• Munkásmozgalom és kultúra. 1867–1945. A magyar munkásmozgalom kulturális tevékenységének válogatott dokumentumai (összeállította és az összekötő szöveget írta: Szilágyi János. A bevezető tanulmányt írta Erényi Tibor; Budapest, 1979)
• Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar föltámadás. A két forradalom értelme és tanulságai (Szerkesztette, a szöveget gondozta: Veres András, fordította: Neukum Lea, az előszót írta Erényi Tibor; Magyar Hírlap Könyvek; Budapest, 1989)
• Nyolcvan év. A magyarországi szociáldemokrata mozgalom 1868–1948 (szerkesztette; Budapest, 1990)

Díjai

• Népköztársasági Érdemérem (bronz, 1949)
• Szocialista Munkáért Érdemérem (1963)
• Akadémiai Díj (1963, 1973)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1967)
• SZOT-díj (1979)

Források

• Hermann Péter: Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, 1997. ISBN 963-9051-195
• Névpont.hu
• Politikatörténeti Intézet

További információk

• Hajdú Tibor: Erényi Tibor: A Párizsi Kommün hatása a magyarországi munkásmozgalomra (Századok, 1951)
• Lukács Lajos: Erényi Tibor–Erőss Emma: „Vasas, ne hagyd magad!” A magyar vasmunkásmozgalom harcos múltjából. 1848–1944 (Századok, 1957)
• Mérei Gyula: Könyv a magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdeteiről. Erényi Tibor: A budapesti szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom kialakulása. 1868–1904. (Történelmi Szemle, 1963)
• Mucsi Ferenc: Erényi Tibor: A budapesti szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom kialakulása. 1868–1904 (Századok, 1964)
• L. Nagy Zsuzsa: Erényi Tibor–Köves Rózsa: Kunfi Zsigmond életútja (Társadalmi Szemle, 1974)
• Székely Andorné: Adósságunk, Kunfi Zsigmond. Erényi Tibor–Köves Rózsa: Kunfi Zsigmond életútja (Világosság, 1974)
• Kurunczi Jenő: A Párizsi Kommün. Szerkesztette: Erényi Tibor és Vészi Béla (Századok, 1975)
• Márkus Ferencné: Erényi Tibor: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a magyar politikai életben. 1898–1918. (Századok, 1976)
• Mucsi Ferenc: Erényi Tibor: Szocializmus a századelőn. Tanulmányok a magyarországi munkásmozgalom történetéből. (Társadalmi Szemle, 1979)
• Tóth Éva: Erényi Tibor műveinek bibliográfiája (Múltunk, 1993)
• Halálhír (Népszabadság, 1998. november 21.)
• Sipos Péter: Erényi Tibor emlékére (História, 1998)
• Hajdú Tibor: Erényi Tibor (Századok, 1999)
• Kende Tamás: A Nagy Terv, avagy kik azok a kommunisták? Erényi Tibor és Szabó Ágnes emlékének (Beszélő, 2003).