Wikipédia

Kunfi Zsigmond

(1879–1929) magyar újságíró, politikus

Kunfi Zsigmond, teljes nevén Kunfi Zsigmond Oszkár, tévesen olykor Kúnfi (Nagykanizsa, 1879. április 28. – Bécs, 1929. november 18.[1]) magyar politikus, irodalomtörténész, lapszerkesztő, újságíró, fordító, közoktatási népbiztos.

Kunfi Zsigmond
Kunfi Zsigmond
Kunfi Zsigmond
Magyarország tárca nélküli munkaügyi és népjóléti minisztere[m 1]
Hivatali idő
1918. október 31. – 1919. január 19.
Magyarország horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
1918. november 6. – 1919. január 19.
Előd Unkelhäusser Károly
Utód a poszt megszűnt
Magyarország közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1919. január 19. – 1919. március 21.
Magyarországi Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa
Hivatali idő
1919. március 21. – 1919. június 24.
Születési név Kunfi Zsigmond Oszkár
Született 1879. április 28.
Nagykanizsa
Elhunyt1929. november 18. (50 évesen)
Bécs
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Párt MSZDP
Foglalkozás politikus, újságíró
Halál oka mérgezés
Vallás izraelita, később református
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunfi Zsigmond témájú médiaállományokat.

Életrajza Szerkesztés

Kunfi Zsigmond zsidó származású családban született. Édesapja, Kohn Benedek szigetvári tanító 1875-ben magyarosította nevét Kunfira, édesanyja Kohn Janka. Középiskolai tanulmányait a helyi piarista gimnáziumban végezte, majd 1903-ban a kolozsvári egyetemen magyar–német szakos tanári diplomát szerzett. Toldy Ferencről, Jókai Mórról írt tanulmányokat, s a temesvári főreáliskolában tanított. Politikai nézeteit illetően szociáldemokrata volt, a német Karl Kautsky követője. Belépett az MSZDP temesvári szervezetébe, tanári állásából emiatt elbocsátották. Még Temesváron lépett be az ottani Losonczy szabadkőműves páholyba. Budapestre költözött, s 1907-től újságírással foglalkozott, a Népszava helyettes szerkesztője lett.

Budapestre költözése után a legradikálisabb, Jászi Oszkár vezette Martinovics páholy munkájába kapcsolódott be. 1908 és 1914 között szerkesztette a Szocializmus című folyóiratot. Ady Endrével és a Huszadik Század polgári radikális körével baráti kapcsolatai voltak. Publikált a Nyugatba, s a Huszadik Század című folyóiratba is. 1918-ban beválasztották a Magyar Nemzeti Tanácsba. A Károlyi Mihály-kormányban 1918–1919-ben tárca nélküli munkaügyi és népjóléti miniszter, illetve a Horvát-szlavón-dalmát minisztérium felszámolásával megbízott miniszter, majd Berinkey Dénes kabinetjében közoktatásügyi miniszter volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt közoktatásügyi népbiztosként tevékenykedett. 1919 júniusában lemondott hivataláról és követelte a diktatúra felszámolását. A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába emigrált, ahol az Arbeiter Zeitung főszerkesztője és a Világosság című magyar nyelvű lap szerkesztője lett. 1929-ben, Bécsben öngyilkosságot követett el, veronállal mérgezte meg magát.[1]

Első felesége a neves feminista Vámbéry Melanie, Wamberger Sándor és Steinhaus Fáni lánya volt, akivel 1904. augusztus 14-én kötött házasságot Nagykanizsán.[2] Ebből a kapcsolatból született Nóra lánya. Válása után nem sokkal, 1914. január 29-én Budapesten feleségül vette Rónai Erzsébetet, barátjának, Rónai Zoltánnak a húgát, Rónai Bernát és Kisfalvi Ilona lányát.[3] A két tanú Szende Pál és Reinitz Béla volt.

  •  
    Kunfi Zsigmond szülőháza Nagykanizsa kiskanizsai városrészében
  •  
    Kunfi a második feleségével, Rónai Erzsébettel 1917-ben

Művei Szerkesztés

  • A francia kulturharc; Deutsch, Bp., 1906 (A Huszadik Század könyvtára)
  • Népoktatásunk bűnei; Deutsch, Bp., 1908 (Természet és társadalom)
  • A másik út. Tanulmányok a szociálizmus köréből; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • Az általános választójog; Népszava, Bp., 1912
  • Jaurés, az emberiség és szocializmus nagy halottja (Budapest, 1915)
  • Az angol világbirodalom (Budapest, 1915)
  • Marx és a marxizmus (Budapest, 1945)
  • Kunfi Zsigmond válogatott írásai; összeáll., szerk., bev. Mucsi Ferenc és Szabó Ágnes; Kossuth, Bp., 1984
  • Kunfi Zsigmond; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Agárdi Péter; Új Mandátum, Bp., 2001 (Magyar panteon)

Megjegyzések Szerkesztés

  1. ↑ Tárca nélküli (népjóléti és munkaügyi) miniszter (1918. december 12-ig) majd munkaügyi és népjóléti miniszter (1918. december 12-től).

Jegyzetek Szerkesztés

Források Szerkesztés

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1166. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1253–1254. o. ISBN 963-547-414-8  
  • Köves Rózsa–Erényi Tibor: Kunfi Zsigmond életútja. Budapest, 1974, Kossuth Könyvkiadó, 387 old.
  • Erényi Tibor: Kunfi Zsigmond. Életek és korok. Budapest, 1974, Akadémiai Kiadó–Zrínyi Kiadó, 289 old.
  • Kunfi Zsigmond. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 12.

További információk Szerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. Budapesti Ujságirók Egyesület, Budapest, 1911
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1972
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Budapest, Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005
 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kunfi Zsigmond témában.


Elődje:
Unkelhäusser Károly
Horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter
1918. november 6.–1919. január 19.
 Utódja:
a poszt megszűnt
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kunfi_Zsigmond&oldid=25515076”