Főmenü megnyitása

Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület

Az Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület Erdőtelek mellett található. A község és környéke bővelkedik a természeti értékekben és látnivalókban: a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet több kisebb-nagyobb foltja is a falu környékén helyezkedik el, amelyek a szikesedő puszták szépségeit és értékeit mutatják be. A terület érdekessége, hogy az égerláp viszonylag száraz területen alakult ki.

Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület
Égerláp a kert végéből.jpg
Ország Magyarország
Elhelyezkedése Alföld: Hevesi-sík
Legközelebbi város Heves, Heves megye
Névadóéger (taxon)
Terület0,181 km²
Alapítás ideje 1989
Felügyelő szervezet Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Elhelyezkedése
Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület (Magyarország)
Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület
Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″
Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Védetté nyilvánításSzerkesztés

A javaslattevő az – akkori nevén – Egri Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszéke volt. A javaslat kelte 1987 májusára tehető. A területet 1989 március 1-i hatállyal rendeletben nyilvánította védetté az akkor Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (ma Vidékfejlesztési Minisztérium).[1] Az égerlápot jelenleg a Bükki Nemzeti Park kezeli, felügyeletét az Erdőtelki Arborétum vezetője gyakorolja.

 
A természetvédelmi terület védettségét jelző tábla

Területi adatokSzerkesztés

  • Területe: 18,1 ha.
  • A terület természetvédelmi törzskönyvi száma: 206/TT/89.
  • A terület rendeltetése: „Az égerlápi és fűzlápi valamint az eredeti mocsári tölgyes növénytársulások élővilágának megőrzése.

Földrajzi elhelyezkedésSzerkesztés

Alföld, Hevesi-sík, Hevesi-homokhát. Északi szélesség: 47°39’; Keleti hosszúság: 20°21’.

ÉghajlatSzerkesztés

Bacsó-féle körzetbeosztás szerint: I/b (Nagyalföld középső legszárazabb vidéke). A körzet évi középhőmérséklete 10 °C, évi átlagos hőingása 23,0-24,5 °C.

Geológiai és hidrológiai viszonyokSzerkesztés

A védett terület pleisztocén őshomokon, a Tisza jobbparti vízgyűjtőjében fekszik. Fő befogadója a Hanyi-ér (teljes vízgyűjtő területe 304,7 km²). A Hanyi-ér medrének alsó szakaszán 1965, 1966, 1971. években végeztek mederrendezést.[2] A védett területen több kutat is fúrt (4db) a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), melyek a talaj vízszintingadozását hívatottak szolgálni.

TalajadottságokSzerkesztés

Genetikai talajtípus szerint, a terület központi részét képező égerláp alatt enyhén tőzeges, kotusodó láptalaj található, ez a védett terület szélén réti talajokba megy át. Az 1970-es években a védett terület több pontján talaj-mintavételezés történt. Ez alapján a talaj kémhatása gyenge lúgosságot mutat (vízben mért 7,8-8,3). CaCO3 magas, 15% fölötti, összes sótartalom és Na-tartalom valamennyi mintánál kedvező, alacsony.

FlóraSzerkesztés

Növényföldrajzi besorolás: Az Északi-középhegység (Matricum) és Alföld (Eupannonicum) flóravidék határán, a Borsodense-Agriense-Cirsicum flórajárás által közrefogva kialakult azonális vegetációtípus. Az égerláp növényfajai az itt fellelhető élőhelytípusok szerint kerülnek csoportosításra. A ritka fajok között említést érdemel néhány védett növény sziki és mocsári fajok egyaránt, ezen belül is pl: a Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana).

A védett területen az alábi élőhelytípusok fordulnak elő

FaunaSzerkesztés

Az Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Területre vonatkozó zoológiai kutatási adatok igen csekély mennyiségben állnak rendelkezésre. Az 1990-ben végzett, főként gerincesekre vonatkozó megfigyelések alapján a száraz pusztai környezetbe ékelt láperdő folt, mint „oázis” gazdag állatvilágot vonz. Ez a hatás megmutatkozik a helyben szaporodó, lokális fauna összetételében, de jelentős az átvonuló madárpopulációk vonatkozásában is.

GerinctelenekSzerkesztés

A gerinctelen fauna mind az Ízeltlábúak (Artrophoda), mind a Puhatestűek (Mollusca) vonatkozásában gazdagnak mondható. Ezek pontos leírása és kielemzése sajnos a mai napig még nem történt meg. Számos „vörös könyveslepkefaj (Lepidoptera)-(főként bagolylepkék-Noctuidae) előfordul a területen.

GerincesekSzerkesztés

A területen terepbejárásra, felmérésre, faunisztikai szempontból legutoljára 1990-ben került sor. Ekkor 104 faj előfordulását állapították meg, ezek közül 81 védett, 23 a nem védett, illetve vadászható kategóriába tartozott. A védett területen előforduló gerincesek közül néhány alább kerül felsorolásra:

Számos kétéltű (főként békafaj);fokozottan védett ragadozó madarak, mint pl.: a Kerecsensólyom (Falco cherrug), Parlagi sas (Aquila heliaca), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), stb. Megtalálható itt a „vörös könyvesTúzok (Otis tarda), Őz (Capreolus capreolus), Mezei nyúl (Lepus europaeus), Fácán (Phasianus colchicus), Fogoly (Perdix perdix), Gímszarvas (Cervus elaphus)- és Vaddisznó (Sus scrofa) is előfordul. A vízi szárnyas és halállomány különösen nagy egyedszámmal képviselteti magát.

Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzőkSzerkesztés

ErdőgazdálkodásSzerkesztés

Az égerest az idők során többször levágták. A védetté nyilvánítás óta beavatkozás, kezelés nem volt, jelenleg érvényben lévő üzemterve nincs. Fakitermelés csak a természetvédelmi kezelés részeként, a folyamatos erdőborítás érdekében végezhető.

MezőgazdálkodásSzerkesztés

A védett terület K-i szélét szántóföld határolja, ahol intenzív mezőgazdálkodás folyik. A védett terület É-i oldalát határoló kaszálón gyepgazdálkodás folyik, amelyet szintén a természetvédelmi kezelés egy részeként végeznek.

Vadgazdálkodás, halászatSzerkesztés

A területen csak őshonos vadfajok tarthatók fenn, valamint a vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelő szinten kell tartani. Halászati tevékenység nincs a védett területen.

Elhelyezkedés, megközelíthetőségSzerkesztés

Közvetlenül Erdőtelek község mellett, annak központjától északnyugatra, az Arborétum szomszédságában fekszik. Megközelítése a határoló utakról, vagy az Arborétumból nyíló kapun át lehetséges.

BemutatásSzerkesztés

Rendszeres látogatás a területen nincs, bemutató létesítmény a területen nincs. A védett területre 2010 márciusában egy rövid tanösvény-tervezet készült el.

KutatásSzerkesztés

 
A Magyar Állami Földtani Intézet kútjai

A védett terület korábbi kezelője (FŐKERT) tervezést megelőző alapfeltárásokat végzett (talajtani, geodéziai stb.), valamint felmérte a területen lévő növényállományt. A MÁFI-kútcsoport kevésbé helyi, inkább országos összehasonlításra szolgáltat adatot.

Tájképi és kultúrtörténeti értékekSzerkesztés

Jellegzetes „turjános”, bokorfüzes égeres, kaszálóréti foltokkal mozaikos tájkép. Kultúrtörténeti értékek a vizsgált területen nincsenek.


VeszélyeztetésekSzerkesztés

Közvetlen veszélyeztetésSzerkesztés

A belterület közelsége (illegális fakitermelés, kommunális szemét lerakása, területfoglalás), kiszáradás, illetve a vízutánpótlás elmaradása, vízelvezetés, területcsökkentés, vadászat, csigagyűjtés.

 
Egyre gyakoribb az illegális fakitermelés...
 
gondot jelent a kommunális szemétlerakás is


Potenciális veszélyeztetésSzerkesztés

A műtrágya bemosódása az égeressel szomszédos szántóterületekről, vegyszerezés esetén a kemikáliák „besodródása, száraz odvas fák (holtfák) kivágása, kihordása a területről – ez az odúlakó madárfajok, denevérek életterét csökkenti, kaszálás elmaradása a réteken, amely a gyomosodás irányába hat, vízminőség romlása a csatornákban (kommunális és mezőgazdasági szennyezés).

 
Megjelent a Bálványfa... (Ailanthus altissima)
 
Égerláp és az intenzív szántó találkozása
 
és a Magas aranyvessző (Solidago gigantea) is


ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. [„Az egyes természeti területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről szóló 3/1989. (II. 22.) KVM”rendelet]
  2. OMSZ kiadvány, Budapest, 1975

További információkSzerkesztés