Erzsébetháza
Erzsébetháza (1899-ig Krajván, szlovákul: Kravany, németül: Kuhschwanz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
| Erzsébetháza (Kravany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1398 | ||
| Polgármester | Igor Gavalier | ||
| Irányítószám | 059 18 (pošta Spišské Bystré) | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 897 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 730 m | ||
| Terület | 24,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 59′ 54″, k. h. 20° 12′ 10″48.998333°N 20.202778°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 54″, k. h. 20° 12′ 10″48.998333°N 20.202778°E | |||
| Erzsébetháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébetháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésPoprádtól 10 km-re délnyugatra, a Hernád bal oldalán fekszik.
Története
szerkesztésA falu 1317-ben „Villa Michaelies” néven tűnik fel az írott forrásokban. 1327-ben „Scentmyhal” alakban szerepel. Mai nevén 1398-ban említik először „Cravan” alakban. Magyar nevét temploma védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. A település a savniki cisztercita apátság területén keletkezett. A 18. századtól a szepesi püspökség birtoka. 1787-ben 63 házában 537 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRAVJÁN. Tót fau Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kubacknak szomszédságában, és annak filiája, határjának 2/3 része hegyes, kőves, és posványos, réttyeinek is 3/4 része, ritka füvet terem.”[2]
1828-ban 92 háza volt 666 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krajván, (Kuhschvanz), Szepes v. tót falu, Tepliczhez délre egy órányira: 666 kath. lak. Sok erdő, legelő. F. u. a szepesi püspök. Ut. post. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 619, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 818 lakosából 787 szlovák volt.
2011-ben 883 lakosából 816 szlovák volt.
2021-ben 897 lakosából 31 (+15) cigány, 1 ruszin, 851 (+16) szlovák, 4 (+1) egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus temploma 1842-ben épült klasszicista stílusban, a korábbi gótikus templom helyén. Gótikus keresztelőmedencéje 14. századi.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
