Esztebnek

község Szlovákiában

Esztebnek (1899-ig Sztebnik, szlovákul: Stebník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Esztebnek (Stebník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterŠtefan Kučečka
Irányítószám086 33 (pošta Zborov)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség305 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság377 m
Terület20,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 43″, k. h. 21° 16′ 06″49.378611°N 21.268333°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 43″, k. h. 21° 16′ 06″49.378611°N 21.268333°E
Esztebnek weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bártfától 12 km-re északra fekszik. Külterülete egészen a lengyel határig húzódik.

Története

szerkesztés

A települést 1414-ben Zsigmond király oklevelében említik először, melyben Makovicát és környékét, így Esztebneket is a Cudar családnak ajándékozza.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTEBNIK. Orosz falu, és Huta Sáros Várm. földes Urai Gr. Aspremont, és Gr. Szirmay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban; határja középszerű, erdője elég tágas.[2]

1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított, melynek a faluban 40 áldozata volt. 1838-ban építették meg Szent Paraszkevának szentelt görögkatolikus templomát.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztebnik, orosz falu, Sáros vmegyében, Zboro fil., a makoviczi uradalomban: 18 romai, 600 görög kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.[3]

A 19. század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra. 1915-ben közelében súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és az orosz csapatok között. Ennek következtében súlyos károk keletkeztek és a falu több háza is leégett. 1915. április 3-án 3 prágai hadosztály itt állt át az oroszok oldalára. A község határában 189 osztrák-magyar és orosz katona van eltemetve. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 501, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 342 lakosából 285 szlovák, 37 ruszin, 18 ukrán volt.

2011-ben 315 lakosából 255 szlovák, 46 ruszin, 7 ukrán.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Görögkatolikus temploma 1838-ban épült.
  • A falu a nemzetiségi viszonyok megváltozása ellenére őrzi ruszin kultúráját. Női népi kórusa, a Stebničanka (Esztebneki asszony) híres a környéken.

Híres emberek

szerkesztés
  • Itt született Jozef Zbihlej (József) ukrán nyelven író költő.

Hivatkozások

szerkesztés

További információk

szerkesztés