Jódetán
| Jódetán | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | Jódetán | ||
| Más nevek | etil-jodid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 75-03-6 | ||
| RTECS szám | KI4750000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2H5I | ||
| Moláris tömeg | 155,98 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 1,94 g/cm³[1] | ||
| Olvadáspont | -108 °C[1] | ||
| Forráspont | 71 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | lassú bomlás[1] | ||
| Oldhatóság (etanol) | korlátlanul elegyedik | ||
| Oldhatóság (dietil-éter) | korlátlanul elegyedik | ||
| Törésmutató (nD) | 1.513–1.514 | ||
| Viszkozitás | 7,269 cP 0 °C-on 5,925 cP 20 °C-on | ||
| Gőznyomás | 145 mbar (20 °C) 223 mbar (30 °C) 333 mbar (40 °C) 482 mbar (50 °C)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] | ||
| NFPA 704 |  1
2
1
| ||
| R mondatok | R10, R36/37/38[1] | ||
| S mondatok | S23, S26[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkil-halogenidek | etil-klorid etil-bromid n-propil-jodid izopropil-jodid metil-jodid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A jódetán (vagy etil-jodid) egy halogénezett szénhidrogén, az etán jódtartalmú származéka. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben csak kis mértékben oldódik, de jól oldja az alkohol és az éter.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
Állás közben lassan bomlik, megbarnul. A bomlás fény hatására gyorsabban megy végbe. A barna színt a kiváló jód okozza. Ha meggyújtják, elég. Gyúlékony vegyület.
Előállítása szerkesztés
Etanolból állítható elő vörösfoszforral és jóddal, illetve az ezekből képződő foszfor-trijodiddal.
Az etanolhoz először kevés vörösfoszfort adnak, majd kisebb részletekben porrá zúzott jódot. A képződő oldatot másnap ledesztillálják. Ekkor egy sárga színű folyadék képződik, amit nátrium-hidrogén-szulfit oldattal mosnak. A folyadék ettől színtelenné válik. A keletkezett színtelen folyadékot kalcium-kloriddal szárítják, majd ismét desztillálják.
Felhasználása szerkesztés
A jódetánt etilezőszerként alkalmazzák szintézisekkor. Erre a célra azért alkalmas, mert a forráspontja nem nagyon alacsony és a reakciókészsége nagy.
Források szerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
Hivatkozások szerkesztés
