Fábián Dániel (lelkész)

Fábián Dániel (Gyulafehérvár, 1810. július 8. – Szilágycseh, 1894. május 6.) református lelkész.

Fábián Dániel
Született	1810. július 8. Gyulafehérvár
Elhunyt	1894. május 6. (83 évesen) Szilágycseh
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	lelkész
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Fábián András ügyvéd és Vásárhelyi Anna fia. Tanulását a nagyenyedi Bethlen-főiskolában végezte 1832-ben, amikor a papi szigorlatot is letette és a segédpapsággal egybekötött kézdivásárhelyi tanítóságra lépett. Itt találta az 1834. július 29-ei borzasztó tűzvész, mely a város legnagyobb részét, a templommal és iskolával elhamvasztván, könyvtára is odaégett. 1834 októberében a nagyenyedi másodpapi állomásra választatott meg és hivatalát 1835. január 11-én elfoglalta és folytatta 1842-ig. Ekkor a főkonzisztórium megválasztotta a székelyudvarhelyi főiskola hittanári székére. 1844-ben a kézdivásárhelyi egyház hívta meg papjának és novemberben lépett új állásába. 1848-ban országgyűlési képviselőül választatott meg és Pestre távozott; a képviselőházat híven követte vándorlásaiban a világosi gyászos napig. Az ezután bekövetkezett üldözéseket bukaresti menekülésével kerülte ki; ahonnét, midőn visszatért, előbb a csíkszeredai, 1850-ben pedig a pesti haditörvényszék elé állíttatott, mely őt 1852-ben két évi internáltatás után, kötél általi halálra, kegyelem útján pedig hat évi várfogságra ítélte, ahonnét amnesztia útján 1856 tavaszán szabadult meg. Ezután kézdivásárhelyi hívei táplálták 1857 áprilisáig, mikor a szilágycsehi egyház meghívta papjának, ahol később, miként írja, alig 500 forint évi jövedelem mellett tengette a fogságból hozott köszvényes fájdalmakkal terhelt életét. 1858-ban egyházmegyei közügy-igazgatóvá lett, mely hivataláról betegeskedése miatt 1869-ben lemondott.

Szépirodalmi dolgozatai a Mátrai (Rothkrepf) által szerkesztett Regélőben (1832-37) jelentek meg; írt a Helmeczi Társalkodójába s a Méhes N. Társalkodójába; egyháziakat a Prot. Egyh. és Isk. Lapba Békevölgyi álnévvel és saját neve alatt, úgy az Erdélyi Protestáns Közlönybe és az Erdélyi Prédikátori Tárba (1837.), a Különféle papi dolgozatokba (Pest, 1860.), a Kovács Albert Egyházi Szemléjébe; politikai lapokba csak 1848-ban irt a kolozsvári Ellenőrbe (A székely katonaság nyomasztó sorsáról) és mint képviselő a Kossuth Hirlapjába (A székely nemzet jelleméről, hazafias érzületéről s az új kormányhoz való tántoríthatatlan ragaszkodásáról vezércikkezett). Miután a Székelyföldön a küzdelem dicső napjai bekövetkeztek, a világosi fegyverletétel és az invázió után kitartásra buzdító vezércikkeket írt a kormány közlönyébe és e cikkek voltak okai súlyos elítéltetésének.

Munkái

• Melyek azon eszközök, melyek által egy pap hivatalában fénylhetik. Egy beszéd, melyet a nagyenyedi ref. templomban, papi hivatalába való beköszöntésekor tartott... jan. 11. 1835. Nagy-Enyed, 1835. (Ezt követi: Egy jó fejedelem képe és a magyar nemzettől nyújtható áldozat. Beszéd, melyet I. Ferencz születése ünnepén 1835-ben elmondott.)
• A derék tisztviselő egy halotti beszédben, melyet Kovásznai Kováts Lajos úr végtiszteletére irt és elmondott Nagy-Enyeden 1836. jul. 2. Nagy-Enyed, 1836.
• Egyházi beszédek. I. füzet. Nagy-Enyed, 1840.
• A fejlődő emberiség neveléséről gondoskodás szent tartozása, kifejtve egy egyházi beszédben. Árultatik a kézdivásárhelyi fiúiskola felépítésére. Brassó, 1845.
• A keresztyén pap hivatása, egyházi beköszöntő beszéd 1857. ápr. 26. Kolozsvár, 1857.
• A keresztyén imaház Istennek hajloka az emberek közt, egyházi beszéd a deérházi helvét hitvallású imaház felszentelésekor 1858. szept. 5. elmondotta. Pest, 1858. (E munka jövedelme az égerházi ref. imaház kijavítására van szentelve.)
• Mire kell a leánygyermeket az iskolában tanítani, hogy egész életében meglátassék rajta? Egyházi beszéd, melyet a szilágycsehi ev. ref. egyház újonnan épült leányiskolája felszentelése alkalmával nov. 23. 1862. elmondott. Kolozsvár, 1863.
• Ünnepi, közönséges, vasárnapi és alkalmi imák egyházi használatra. Kolozsvár, 1869. (Ismert. Prot. Egyh. és Isk. Lap 50. sz. Szász K. 2. olcsó kiadás Budapest 1878.)
• Népszerű egyházi beszédek egy egész évre. Pest, 1871. (Egyházi Könyvtár II.)
• Népszerű halotti beszédek. Budapest, 1877-78. Két kötet. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1876., 1879.)

Halotti verse: Erősdi Mihály halotti beszéde gr. Bethlen Rosalia felett febr. 19. 1832. a Nagy-Enyed cz. munka 105-110. l.

Kéziratban: Falusi egyházi beszédek és Alkalmi egyházi beszédek.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Egyed Ákos: 1848 erdélyi magyar vezéralakjai. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2004.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., [1998].
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Hermann Gusztáv Mihály: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1993.
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8