Fülekpilis
Fülekpilis (szlovákul: Pleš) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
| Fülekpilis (Pleš) | |
 | |
| Fülekpilisi községi hivatal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1246 |
| Polgármester | Molnár Dorottya |
| Irányítószám | 985 31 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 196 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Terület | 9,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Fülekpilis
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 13′ 54″, k. h. 19° 45′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 54″, k. h. 19° 45′ 04″ | |
| Fülekpilis weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fülekpilis témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Fülektől közúton 19, légvonalban 7 km-re délnyugatra fekszik a magyarországi Karancsberény közvetlen északi szomszédságában.
TörténeteSzerkesztés
A falu területén a korai bronzkor településének temetőjét találták meg.
Fülekpilist 1246-ban Pelys alakban említik először. A Zách család birtoka, majd 1319-tól a Szécsényieké. Templomát 1397-ben szentelték fel. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, katolikus plébániáját csak 1796-ban alapították újra. 1554 és 1594 között a török hódoltsághoz tartozott. 1828-ban 64 házában 578 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században a Török család volt a legnagyobb birtokosa.
Vályi András szerint "PILIS. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Darvas, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Raphoz nem meszsze, melynek filiája, határja olly minéműségű, mint Bisztriczkáé, első osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Pilis, magyar falu, Nógrád vmegyében, 541 kath., 6 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa hegyes, meredek, s nem igen termékeny. F. u. Vattay, Battik, Básthy s m. t. Ut. p. Losoncz." [3]
A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 558, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 224 lakosából 115 magyar és 106 szlovák.
2011-ben 218 lakosából 104 szlovák, 83 magyar és 25 roma.
NevezetességeiSzerkesztés
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
