Főmenü megnyitása

A Fürdő utca (románul Strada Cardinal Iuliu Hossu) Kolozsvár belvárosában található a Sétatér és a Malomárok között.

Fürdő utca (Str. Cardinal Iuliu Hossu)
A Malomárok a Fürdő utca elején
A Malomárok a Fürdő utca elején
Közigazgatás
Ország  Románia
Település Kolozsvár
Városrész Belváros
Korábbi nevei Str. Băii, Str. Pavlov
Irányítószám 400029
Körzethívószám +40 264
Földrajzi adatok
Hossza0,9 km
Távolság a központtól0,6 km

Tartalomjegyzék

NeveSzerkesztés

A nevét az utcában található fürdőkről (Diána, Flóra, Neptun, Széchenyi fürdő) kapta. 1899-ig csak a Sétatér (Bartha Miklós, Emil Isac) és a Linczeg (Vasile Alecsandri) utcák közötti részt nevezték Fürdő utcának, a további résznek Libuczgáti utca volt a neve. A román közigazgatás beköszöntével Str. Băii lett a neve, ami szintén "fürdő" jelentésű, majd a második bécsi döntéstől a második világháború végéig visszakapta a Fürdő utca nevet. 1948-ban Ivan Petrovics Pavlovról nevezték el, 1999-ben pedig Iuliu Hossu görögkatolikus püspökről.[1]

TörténeteSzerkesztés

A középkori városfalakon kívül fekvő utcában, a jelenlegi Eminescu (Fadrusz János, Gyár utca) sarkán állt a libucgáti malom, amelyet a 19. század végére lebontottak. 1843-ban az utca elején, egy elhanyagolt területen épült fel a Diána fürdő. A 19. században több más fürdő is az utához kapcsolódott: a Linczeg (Vasile Alecsandri) utca sarkán állt a Neptun fürdő, a Flóra és a Széchenyi fürdő pedig a Monostori úton épült ugyan, de a Malomárokig terjedt.[2] A Diana fürdőt, amely kezdetben csak nyári fürdésre volt alkalmas, 1852-ben állandó gőz- és kádfürdővé alakították át. 1869-ben leégett, 1875-ben újra megnyílt, az 1894-es átépítéskor uszodát is létesítettek. Az 1890-es években a külső medencét télen korcsolyapályaként használták. 1930-ban szűnt meg, helyére részben kis park létesült, illetve a terület egy részén az 1950-es években a Kakaó-palotának nevezett bérház épült.[3]

A Diána fürdővel szemben, a Sétatér (Bartha Miklós, 1 Mai, Emil Isac) utca sarkán állt Veress Ferenc fényképész kertje, a Malomárok felé épített műtermével, amelynek bejárata a Sétatér utcára nyílt. Ennek a kertnek a felparcellázása után épültek fel Fürdő utca páratlan oldalának házai.

A Sétatér melletti Arany János utcában 1900-ban épült fel az Állami Felsőbb Leányiskola új épülete, amelynek egy mellékbejárata a Fürdő utcáról nyílik.[4]

A Malomárok melletti villák a 20. század elején épültek; korábban a Monostori úti házak kertjei a Malomárokig nyúltak.[5] Az 1920-as évektől az államosításig a villasoron működött dr. Mátyás Mátyás sebész magánkórháza, a Park szanatórium, amely az államosítást követően gyermekkórház lett.[6] A 27-es szám alatt helyezkedett el a református egyház Móricz Zsigmond Kollégiuma.[7] A Ceaușescu-korszakban a 25. és 29. szám alatti villák a kommunista párt vendégházaként működtek, így a pártfőtitkár és kísérete a városban tett látogatásai során itt szállt meg.[8][9] Ugyanebben az időszakban a 21. szám alatti villa, amelyet 1933-ban Ioan Lupaș(wd) történész építtetett, a kommunista párt megyei első titkárának székhelyeként szolgált, majd a rendszerváltás után az RMDSZ megyei szervezetének a székhelye lett. 2007-ben Ana Lupaș képzőművész, a történészprofesszor unokája visszakapta az épületet.[10]

Az 1990-es években az új megyei könyvtár építésének egyik javasolt helyszíne a Fürdő utca / Sétatér sarok volt, de végül az épület a Mărăşti téren kapott helyet.[11]

Az utca elején levő kis parkban 2006-ban állították fel az Antikommunista ellenállás emlékművét, Virgil Salvanu alkotását.[12]

MűemlékSzerkesztés

 
Fürdő utca 1.

Az utca egyedüli műemlék épülete az 1. szám alatt található szecessziós stílusú, 1902-ben épült lakóház, amely az országos műemlékjegyzékben a CJ-II-m-B-20937 azonosítóval szerepel.[13]

KözlekedésSzerkesztés

A Sétatér és a Kolozsvár Aréna közelsége miatt az utcában évente több alkalommal kerül sor a forgalom korlátozására, így például az Untold Festival vagy a nemzetközi maraton alkalmával.[14][15]

Neves lakóiSzerkesztés

 
Dsida Jenő emléktáblája

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szabó T. 1946 : 24. o.; Asztalos 2004 : 164. és 293. o.
  2. Asztalos 2004 : 123., 159., 292., 354. és 463. o.
  3. Asztalos 2004 : 154. és 229. o.; Gaal 2011 : 102. o.; Killyéni 2015
  4. Nagy 2005 ; Sas 2006
  5. Pillich 1985 : 50. o.
  6. Asztalos 2004 : 375. o.
  7. Lakatos 2006
  8. HOTĂRÂRE nr.115 din 7 februarie 1990 privind aplicarea Decretului-lege nr.30/1990 in legatura cu trecerea patrimoniului Partidului Comunist Roman in proprietatea statului. Monitorul Oficial, 148. sz. (1992. jún. 30.)
  9. Mihai Prodan: Serviciul de cafea şi mobila lui Ceauşescu de la Cluj, neatinse după două decenii în casa de protocol. ziuadecj.realitatea.net (2011. szept. 14.) (Hozzáférés: 2011. nov. 2.)
  10. Fosta reşedinţă a prim-secretarilor PCR va ajunge în posesia proprietarilor de drept. ziuadecj.realitatea.net (2010. júl. 15.) (Hozzáférés: 2011. nov. 2.)
  11. Traian Brad: Lectura şi biblioteca publică la Cluj. Cluj-Napoca: Casa Cărţii de Ştiinţă. 2001.  
  12. Gaal 2011 : 102. o., Jakab 2012 : 448. o.
  13. Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  14. Untold 2018: Restricții de circulație în zona Cluj Arena. www.stiridecluj.ro (2018. júl. 28.) (Hozzáférés: 2018. nov. 2.)
  15. Restricţii de circulaţie cu ocazia Maratonului Internaţional Cluj-Napoca – ediţia a VIII-a. ziarulfaclia.ro (2018. ápr. 13.) (Hozzáférés: 2018. nov. 2.)
  16. a b Szőcs Géza: Tasso Marchini és Dsida Jenő. szocsgeza.eu (Hozzáférés: 2018. okt. 31.)
  17. Orbán István: Váczy Margit születésének centenáriumára. brassai.blue-l.de (Hozzáférés: 2018. nov. 2.)
  18. Szabó György: Kedves utcáim. Látó, XII. évf. 2. sz. (2001. feb.)
  19. Uray Zoltán. uray.adatbank.transindex.ro (Hozzáférés: 2018. nov. 2.)
  20. Balázs Sándor – Schwartz Róbert: Funar-korszak Kolozsváron: a helyi sajtó tükrében, 1992-1996. Kolozsvár: Erdélyi Híradó. 1997. ISBN 973-97623-2-8  
  21. Kása Zoltán: Cseke Vilmos matematikus élete és munkássága. Historia Scientiarum, XIV. évf. (2016)
  22. Thury Zsuzsa: Barátok és ellenfelek. Budapest: Szépirodalmiann=1979.  
  23. Asztalos Lajos: Helytörténet – Kolozsvár bombázása. Szabadság, (2013. aug. 6.)
  24. Asztalos 2004 : 375. o.
  25. A Népismereti Dolgozatok öt kötetének szerzői mutatója. adatbank.transindex.ro (Hozzáférés: 2018. nov. 2.)

ForrásokSzerkesztés