Wikipédia

Fő utca (Székesfehérvár)

Székesfehérvár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 14.

A székesfehérvári Fő utca a Belváros leghosszabb sétálóutcája, a város egyik fő turisztikai célpontja. A Városház teret és a Mátyás király körutat köti össze. Impozáns, főleg barokk stílusú épületek szegélyezik, de találunk példát a klasszicizmusra és az eklektikára is. Ezek közül a legismertebbek a ciszterci templom, a Szent István Király Múzeum főépülete, a Fekete Sas Patikamúzeum épülete, a Vörösmarty Színház épülete és a Magyar Király Szálló.

Fő utca
Előtérben a Mátyás király-emlékmű a múzeum főépületének északi homlokzatán, háttérben a ciszterci templom
Előtérben a Mátyás király-emlékmű a múzeum főépületének északi homlokzatán, háttérben a ciszterci templom
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésSzékesfehérvár
VárosrészBelváros
Létrejötte11. század
Korábbi neveiVicus Magnus, Város utca, Öreg utsza, Nádor utca, Március 15. utca
Nevezetes épületeimúzeum főépülete, ciszterci templom, Vörösmarty Színház, Magyar Király Szálló, Fekete Sas patika
Irányítószám8000
Körzethívószám22
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Fő utca (Székesfehérvár)
Fő utca
Fő utca
Pozíció Székesfehérvár térképén
é. sz. 47° 11′ 33″, k. h. 18° 24′ 55″47.192500°N 18.415278°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 33″, k. h. 18° 24′ 55″47.192500°N 18.415278°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Fő utca témájú médiaállományokat.

A Fő utca a középkorban a város egyik fő útvonala volt, ekkor latinul Vicus Magnus, azaz Nagy utca volt a neve. Mai formáját 1872-ben nyerte el több épület, például a híres Budai kapu elbontásával. 2013-ra teljes körűen felújították.[1]

Története

szerkesztés

A mai Fő utca elődje, a Vicus Magnus (Nagy utca) Székesfehérvár igazi várossá fejlődésének megindulása után, már a 11. század elején minden valószínűség szerint létezett. Erre vezetett az út a városközpontból a Budai kapu felé, ezáltal igen fontos útvonal lehetett: a városba itt futottak be az észak és kelet felől érkező kereskedelmi és zarándok-útvonalak. Székesfehérvár szabadságjogainak köszönhetően az első vásártartó város volt, árumegállító joggal. IV. Béla király a belső város északi részén, a Budai kapu mellett, a mai Fő utca mentén építtette fel az új fellegvárat és királyi palotáját.[2]

A város 1543-ban oszmán uralom alá került. A mai Szent István Király Múzeum épületének helyén állt egyik dzsámijuk egy kecses minarettel. Az épületegyüttest Fehérvár 1688-as felszabadulását követően lerombolták. Ekkor érkeztek meg a városba a jezsuiták, akik rendházat (a mai múzeum épülete) és templomot építettek: a Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom a Fő utca egyik legjelentősebb épülete. A templom a rendházzal együtt később a pálosok, majd a ciszterciek kezelésébe került.

A Fő utca ma is látható szerkezeti formáját 1872-ben érte el, amikor is a városi magisztrátus szűknek találta a városkaput. Ezért több polgári ház, a Budai kapu és a várfal egy részének lebontásával alakították ki a Fő utca (akkor Nádor utca) északi részét.

A Székesfehérvár-Belváros Rehabilitációjának Folytatása projekt keretében a Fő utcát 2008 és 2013 között felújították. Ekkor került kiépítésre többek között a Magyarországon egyedülálló, úgynevezett indamotívum is, mely nem más, mint az utca kövében elhelyezett, világító, indák hatását keltő mintázat.

Korábbi nevei

szerkesztés
  • Vicus Magnus (középkor)
  • Város utca (török kor)
  • Öreg utsza (18–19. század)
  • Nádor utca (1872–1950)
  • Március 15. utca (1950–1990)
  • Fő utca (1990–)

Látnivalók

szerkesztés
  • Ciszterci templom és rendház
 
A ciszterci templom főhomlokzata
 Bővebben: Ciszterci templom (Székesfehérvár)

A török kiűzését (1688) követően rögvest megérkeztek Székesfehérvárra a jezsuiták. Ma látható impozáns, barokk templomuk és kolostoruk 1742 és 1756 között épült. Az épületegyüttes később a pálosokhoz, majd a ciszterciekhez került.[3]

A rendházban található jelenleg a Szent István Király Múzeum régészeti gyűjteménye, amely a második legnagyobb ilyen gyűjtemény az országban.[4] Korábban a híres ciszertci főgimnázium egyik épülete volt. Tanulói között tudjuk például Vörösmartyt, Semmelweiset vagy Vajda Jánost is.

  • Mátyás király-emlékmű

Melocco Miklós szobrászművész Mátyás-emlékművét a nagy király halálának 500. évfordulóján, 1990-ben avattak fel. A kompozíció gótikus-reneszánsz hangulatot varázsol a barokk környezetbe. A gótikus építészeti keretben I. Mátyás életnagyságú alakja áll, lábánál kedvenc oroszlánjai. A magasban a Hunyadi-ház szimbóluma, a gyűrűt tartó holló látható. A szoborcsoport részei a hét szabad művészet allegorikus alakjai, és a szomszédos falfelületen reneszánsz stílusban készült ornamentális díszítés és felirat: „Mátyás király emlékére készült. Építtette Székesfehérvár”. Az emlékműről a kissé rejtett „1990”-es évszám is leolvasható.

 
A Vörösmarty Színház
  • Vörösmarty Színház épülete
 Bővebben: Vörösmarty Színház

A székesfehérvári Vörösmarty Színháznak nagy múltja, vezető szerepe van a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel történetének több mint 140 esztendőjében. Az elmúlt évtizedek és korunk színésznemzedékeinek tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat ezen a helyen. A színház 1872 és 1874 között épült, 1913 óta viseli Vörösmarty nevét.

 
Magyar Király Szálló
  • Magyar Király Szálló

A klasszicista stílusú Zichy-ház 1820 körül épült, tervezője valószínűleg Pollack Mihály volt. Az 1870-es évek elejétől szállodaként, Magyar Király Szálló néven működött. Az épület többször gazdát cserélt. 1916-ban részlegesen átépült. Az északi szárny kétszintessé alakítása 1937-ben történt. A háború után, 1958-tól újra szálloda, Velence Szálló néven. Eredeti nevét 1990-ben kapta vissza. 1965-ben jelentős, 1972-ben, 1989-ben, 1996-ban kisebb, végül 2010-ben ismét nagy felújítások történtek az épületben.

  • Virágóra

A város eme érdekes nevezetessége évről évre megújuló virágkertészeti alkotás, mely tavasztól őszig mutatja a pontos időt. Az óra mellett levő, szintén virágokból kirakott dátumot napról-napra átalakítják. 1960-ban alakították ki az Országzászló téren (akkor Ságvári Endre tér). Ebben a formában a fehérvári látványosság azóta is egyedülálló Magyarországon.

  • Varkocs-szobor
 
Varkocs György szobra

A szobrot Erdei Dezső készítette 1938-ban, a város védelmében hősi halált halt sziléziai várkapitány, Varkocs György emlékére. A szoborhoz 2013-ig nagy, medenceszerű szökőkút is tartozott, ám a Belváros Rehabilitációjának Folytatása c. projekt keretében egy modern szökőkút került kiépítésre.

A várból a törökre kicsapó, majd visszaforduló Varkocs György városkapitány és serege előtt az ostromot megelégelő fehérváriak bezárták a Budai kaput, így lelte halálát 1543-ban. Fehérvár török kézre került. A Varkocsot eláruló városvezetőket a legenda szerint Szulejmán szultán kivégeztette. A szobor talapzata a Budai kapu kőtömbjeiből készült.

  • Fekete Sas Patikamúzeum
 Bővebben: Fekete Sas Patikamúzeum

A Fekete Sas Patikamúzeum állandó múzeum Székesfehérvárott A gyógyszerészet és a gyógynövénytan tudományos múltjába nyújt betekintést. A barokk stílusú bútorzattal és felszereléssel berendezett múzeum egy 18. századi patika korhű, jellegzetes arculatával fogadja a látogatókat. A múzeum bemutatja a jezsuita, pálos, majd polgári irányítású patika kétszáz éves működését.

Galéria

szerkesztés
  •  
    Eklektikus homlokzatú rezidencia
  •  
    Egy eklektikus lakóház homlokzata[5]
  •  
    A virágóra 2011-ben
  •  
    Fekete Sas Patikamúzeum
  •  
    Cégér, háttérben a ciszterci templom tornyai

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fő_utca_(Székesfehérvár)&oldid=26109275”