FK Metaliszt Harkiv

	Metaliszt Harkiv
	Csapatadatok
Teljes csapatnév	Futbolnij Klub Metaliszt; Harkiv
Becenév	Zsovto-szinyi; („Sárga-kékek”)
Székhely	Harkiv, Ukrajna
Alapítva	1925.
Klubszínek	Sárga-kék
Stadion	Metaliszt stadion
Vezetőedző	Miron Markevics
Elnök	Olekszandr Jaroszlavszkij
Bajnokság	Premer-Liha
	Nemzeti sikerek
Kupagyőztes	1 alkalommal
	Csapatmezek
Hazai	Idegenbeli
	Hivatalos honlap
	Metaliszt Harkiv honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz Metaliszt Harkiv témájú médiaállományokat.

A Metaliszt Harkiv (ukránul: Футбольний клуб Металіст Харків, magyar átírásban: Futbolnij Klub Metaliszt Harkiv) ukrán labdarúgócsapat Harkivban, Ukrajnában. Jelenleg az ukrán labdarúgó-bajnokság élvonalában szerepel.

A csapat legnagyobb sikerét 1988-ban aratta, amikor megnyerte a szovjet labdarúgókupát, illetve a szovjet labdarúgó-szuperkupát is. A 2015-2016-os ukrán labdarúgó-bajnokságban, a bennmaradást jelentő, 10. helyen végzett, de óriási tartozásai miatt a klub nem kapott licencet a 2016-2017-es ukrán labdarúgó-bajnokságban való részvételre és elvesztette professzionális státuszát. A klub 2016-2017-es szezonban már Metaliszt 1925 néven, az ukrán amatőr labdarúgó-bajnokságban játszott, ahol a szezon végén, a 2. helyről, az ukrán labdarúgó-bajnokság 3. osztályába került.

Korábbi elnevezések szerkesztés

1926–1936: HPZ
1946: Traktor
1947–1956: Dzerzsinyec
1956–1966: Avangard
1967–1991: Metalliszt
1991–2016: Metaliszt
2016 óta: Metaliszt 1925

Története szerkesztés

A szovjet labdarúgó-bajnokságokban (1925–1991) szerkesztés

Az FK Metaliszt Harkiv a helyi vonatgyár anyagi támogatásának köszönhetően 1925-ben alakult meg HPZ (Harkovszkij Parovozosztroityelnij Zavod, oroszul: Харьковский паровозостроительный завод) néven. A csapat hazai mérkőzéseinek pályáját a HPZ saját területén biztosította. Tíz évvel később a klub megnyerte a harkovi labdarúgó-bajnokságot, amely a következő szezonban lehetőséget nyújtott a szovjet labdarúgókupában való részvételre.

A második világháborút követően Dzerzsinyec néven ismét a helyi bajnokságban indult, majd 1947-ben feljutott a szovjet harmadosztályba, ahol 3 évig szerepelt – 1950-ben visszaesett a harkivi területi bajnokságba.

A szovjet harmadik vonalba 6 év elteltével, 1956-ban tért vissza Avangard néven, majd négy év alatt két szinttel lépett feljebb: 1958-ban a másodosztályban, 1960-ban pedig már a szovjet élvonalban szerepelt. Négyévnyi élvonalbeli szereplést követően előbb a másod, majd a harmadosztályba esett vissza, ahol tizenöt évig szerepelt.

1978-ban – már Metalliszt Harkov-ként – a harmadosztály bronzérmeseként zárt, így feljutott a másodosztályba. A repülő „vasgyáriak” hozták 20 évvel korábbi formájukat, és két szezonnal később már újra élvonalbeli szereplést ünnepeltek. Az itt töltött egy évtized a Metalliszt legsikeresebb korszakai közé tartozik, hiszen 1983-ban bejutott a szovjet labdarúgókupa döntőjébe, 1987-ben megnyerte a szovjet federációs kupát, 1988-ban pedig a Torpedo Moszkva 2–0-s legyőzésével elhódította a szovjet labdarúgókupát.

A szovjetkupa-győzelem nemzetközi kupaindulásra jogosította: az 1988–1989-es kupagyőztesek Európa-kupája első körében a szerb FK Borac Banja Luka volt az ellenfél. Az idegenbeli 2–0-s vereségre hazai pályán 4–0-s győzelemmel válaszolt: A legjobb 16 között a holland Roda JC állta útját a remekelő „vasgyáriaknak”: az 1–0-s hollandiai vereség után Harkivban 0–0-s állásnál szólalt meg a játékvezető mérkőzés végét jelző hármas sípszava, így a Metalliszt a legjobb 16 között búcsúzott a KEK-től.

1992-től napjainkig szerkesztés

Az 1992-ben rajtoló első független ukrán labdarúgó-bajnokság élvonalába sorolták a Metaliszt-ot (ukrán nevén) is. Az első ukrán bajnoki idényben a B csoport tíz csapata közé sorsolták, ahol a harmadik, összesítésben pedig az ötödik helyen végzett. A következő idényben újra ötödik, majd az 1993–1994-es szezonban az utolsó helyen zárt, így kiesett a másodosztályba. A vesszőfutás ott tovább folytatódott: előbb egy 10. majd egy 19. hely majdnem a véget jelentő harmadosztályba sodorta. A következő idény 12. helyezése előbb megnyugvással, majd az 1997–1998-as szezon 3. helye örömmel töltötte el a harkivi szurkolókat – a csapat újra az élvonalban szerepelhetett.

Az élvonalban 6., 5., 9. követték egymást, majd a 2001–2002-es szezonban 40 ponttal hármas holtversenyben (a Dnyipro Dnyipropetrovszk és a Metalurh Zaporizzsja csapatával) az UEFA-kupa-indulást jelentő 4. helyen. A szabályok értelmében pontegyenlőség esetén az egymás elleni eredmények számítottak, amelyen a Metaliszt 9, a Metalurh Zaporizzsja 6, míg a Dnyipro Dnyipropetrovszk 1 pontot szerzett. A Metalurh Zaporizzsja a kialakult végeredményt megóvta, mondván, hogy a Metaliszt elleni eredményei (1–0-s győzelem hazai pályán, és 2–1-es vereség idegenben) idegenben lőtt góllal jobbak. Az Ukrán labdarúgó-szövetség felülbírálta korábbi döntését, az óvást helybenhagyta: a Metalisztot az 5. helyre sorolta vissza.^[1] A Metaliszt fellebbezett a döntés ellen, azonban elutasították.

A lehangolt vezetőség, szakmai stáb és szurkolók egy évvel később már az utolsó helyen láthatták csapatukat, amellyel ismét a másodosztályba estek ki. Habár a visszajutás már elsőre sikerült, a Metaliszt a pénzügyi csőd szélére került. A megmentő az UkrSibbank társtulajdonosa, Olekszandr Jaroszlavszkij lett.

A csapat újra az élvonalban szerepelhetett. A rendezett anyagi háttér és a fokozatosan helyreálló csapatmorál mára a Metaliszt-ot újra az ukrán élcsapatok közé mozgatta, amit a 2006–2009-ig terjedő időszak három ukrán bajnoki bronzérme, és a sikeres 2008–2009-es UEFA-kupa-szereplés fémjelez.

2008–2009-es UEFA-kupa-szereplés szerkesztés

A Metaliszt csak az 1. fordulóban kapcsolódott be a 2008–2009-es UEFA-kupa küzdelmeibe. Az ellenfél a török Beşiktaş volt, az isztambuli odavágó 1–0-s vereséget eredményezett. A harkivi visszavágóra egy mindenre elszánt „vonatgyáros” tizenegy futott ki, és már az első félidőben 2–0-s előnyre tett szert a megilletődötten játszó isztambuliak ellen. A folytatásban a brazil Jajá második, majd a lengyel Gancarczyk találatával a 79. percben már kiütéses, 4–0-s hazai vezetést mutatott a Metaliszt Stadion eredményjelzője. A harkivi hengert csak a 90. percben törte meg Márcio Nobre szépítő gólja, a továbbjutáson már nem változtatott: a Metaliszt 4–2-es összesítéssel a csoportkörbe lépett.^[2]

A csoportkör első mérkőzésén a német Herthát fogadták, amely csak kapusának, a többször bravúrosan védő Jaroslav Drobnýnak köszönhette a gól nélküli pontosztozkodást.^[3] Az acélos Metaliszt-gépezet újabb isztambuli mérkőzése során sem állt le: a néhány évvel korábban még UEFA-kupa-győzelmet ünneplő Galatasarayt hazai közönsége előtt, Edmar 81. percben szerzett találatával múlták felül 1–0-ra.^[4] A csoportkörben már 4 ponttal büszkélkedő „sárga-kékek” a görög Olimbiakósz csapatát fogadták a fagyos harkivi estén. A végig lendületes hazai játékstílus a 88. percben hozta meg a várva várt eredményt, amikor a brazil Edmar lövése Andónisz Nikopolídisz kapusról előbb a kapufára, majd onnan a hálóba csavarodott.^[5] A csoportkör utolsó játéknapján a már biztosan továbbjutó harkivi alakulat a már biztosan kieső Benficához látogatott, és megkoronázva korábbi teljesítményét 1–0-s győzelmet aratott. A Metaliszt első helyen, 10 ponttal jutott tovább a B csoportból.

A 2009 februárjában rendezett nyolcaddöntő első mérkőzésén olaszországi Genovába, az UC Sampdoria együtteséhez utazott és hihetetlen bravúrral, az első félidő hosszabbításában szerzett góllal 1–0-s arányban diadalmaskodott. Az egy héttel később rendezett harkivi visszavágón teltház fogadta a menetelő kedvenceket. A Metaliszt ismét remek játékkal már az első félidőben beállította a 2–0-s végeredményt,^[6] így 3–0-s összesítéssel a következő körbe lépett.

A nyoni sorsolás a már az ukrán bajnoki cím küszöbén álló Dinamo Kijivet állította a Metaliszt útjába. A kijevi Valerij Lobanovszkij Stadionban megrendezett első negyeddöntő mérkőzésen Ognjen Vukojević találatával a Dinamo alakulata 1–0-s győzelmet aratott.^[7] Az egy héttel később megrendezett harkivi visszavágó hatalmas küzdelmet hozott: Valentin Szljuszar 20. percben szerzett fejesgólja előbb egalizálta a hátrányt, majd Jajá 56. percben szerzett távoli szabadrúgásgólja a Metaliszt továbbjutását jelentette. A harkivi álmokat Goran Sabljić a 68. percben csak két percig törhette ketté, a 70. percben Valentin Szljuszar lövése talált utat Sztanyiszlav Bohus hálójába. Az öröm a 78. percig tartott: Andrij Berezovcsuk egy Dinamo-beadást mentendő saját kapujába fejelt, s ezzel beállította a 3–2-es végeredményt, ami a Metaliszt búcsúját jelentette.^[8]

Sikerei szerkesztés

Szovjetunió

Szovjet labdarúgókupa-győztes: 1 alkalommal (1988)
Ukrán SZSZK-bajnok: 1 alkalommal (1978)

Korábbi eredmények szerkesztés

Szovjetunió szerkesztés

Szezon	Oszt.	Hely	J	Gy	D	V	Rg	Kg	P	Szovjet kupa	Európai kupák		Megj.
1978	III.	1.	44	29	12	3	66	20	70				Feljutott és ukrán SZSZK-bajnok
1979	II.	7.	46	19	10	17	43	47	48	Csoportkör
1980	II.	3.	46	24	12	10	76	40	60	Csoportkör
1981	II.	1.	46	25	12	9	68	33	62	Csoportkör			Feljutott
1982	I.	12.	34	10	11	13	32	34	30	Csoportkör
1983	I.	11.	34	12	8	14	38	40	32	döntős
1984	I.	12.	34	12	5	17	42	53	29	1/8
1985	I.	10.	34	12	7	15	39	55	31	1/16
1986	I.	12.	30	9	9	12	21	25	27	1/16
1987	I.	11.	30	10	7	13	23	32	27	1/4
1988	I.	11.	30	8	10	12	29	36	26	kupagyőztes
1989	I.	7.	30	10	10	10	30	33	30	1/8	KEK	2. f.	Első nemzetközi szereplés
1990	I.	11.	24	5	8	11	13	28	18	1/4
1991	I.	15.	30	8	9	13	32	43	25	1/16			belépett az ukrán labdarúgó-bajnokság első osztályába.

Ukrajna szerkesztés

Szezon	Oszt.	Hely	J	Gy	D	V	Rg	Kg	P	Ukrán kupa	Európai kupák		Megj.
1992	I.	6.	18	8	5	5	21	16	21	döntős
1992–1993	I.	5.	30	12	7	11	37	34	31	elődöntős
1993–1994	I.	18.	34	6	8	20	22	63	20	1/16			Kiesett
1994–1995	II.	10.	42	17	9	16	48	44	60	2. forduló
1995–1996	II.	19.	42	10	9	23	40	54	39	1/32
1996–1997	II.	12.	46	18	9	19	55	53	63	2. forduló
1997–1998	II.	3.	42	26	11	5	74	29	89	1/16			Feljutott
1998–1999	I.	6.	30	14	5	11	31	32	47	negyeddöntős
1999–2000	I.	5.	30	12	8	10	41	35	44	1/16
2000–2001	I.	9.	26	8	7	11	27	37	31	nyolcaddöntős
2001–2002	I.	5.	26	11	7	8	35	36	40	negyeddöntős
2002–2003	I.	16.	30	6	5	19	19	43	23	1/16			Kiesett
2003–2004	II.	2.	34	19	9	6	51	24	66	1/16			Feljutott
2004–2005	I.	11.	30	9	7	14	25	37	34	1/16
2005–2006	I.	5.	30	12	7	11	35	42	43	nyolcaddöntős
2006–2007	I.	3.	30	18	7	5	40	20	61	elődöntős
2007–2008	I.	3.	30	19	6	5	50	27	63	nyolcaddöntős	U.K.	1. f.
2008–2009	I.	3.	30	17	8	5	44	25	59	elődöntős	U.K.	1/8
2009–2010	I.	3.	30	19	5	6	49	23	62	nyolcaddöntős	E.L.	4.selejtezőkör
2010–2011	I.	3.	30	18	6	6	58	26	60	1/16	E.L.	1/16
2011–2012	I.	3.	30	16	11	3	54	32	59	nyolcaddöntős	E.L.	negyeddöntős
2012–2013	I.	2.	30	20	6	4	59	25	66	nyolcaddöntős	E.L.	1/16
2013–2014	I.	3.	28	16	9	3	54	29	57	negyeddöntős	B.L.	Play-off	Diszkvalifikáció a BL-ből
2014–2015	I.	6.	25	8	11	6	37	32	35	negyeddöntős	E.L.	Csoportkör
2015–2016	I.	10.	26	5	9	12	22	46	24	1/16

Nemzetközi szerkesztés

Évad	Kupa		Ellenfél	Eredmények
1988–1989	KEK	1. forduló	Borac	0–2	4–0
1988–1989	KEK	2. forduló	Roda JC	0–1	0–0
2007–2008	UEFA-kupa	1. forduló	Everton	1–1	2–3
2008–2009	UEFA-kupa	1. forduló	Beşiktaş	0–1	4–1
		Csoportkör	Hertha BSC	0–0 (o)
			Galatasaray	1–0 (i)
			Olimbiakósz	1–0 (o)
			Benfica	1–0 (i)
		Nyolcaddöntő	Sampdoria	1–0	2–0
		Negyeddöntő	Dinamo Kijiv	0–1	3–2