Ez volt az első olyan szezon, amikor az UEFA pénzügyi fair play szabályait is figyelembe vették. Amelyik csapat gazdálkodását az UEFA pénzügyi ellenőrző bizottsága nem találta rendben, az nem indulhatott. Gibraltár 2013-ban lett az UEFA tagja, először ebben a szezonban indíthatott csapatot.[1]
Az Európa-liga győztese részvételi jogot szerzett a következő UEFA-bajnokok ligájára. Ha a BL győztese a bajnoki helyezése alapján megszerezte a csoportköri indulás jogát, akkor az EL győztese a csoportkörben indulhatott, ellenkező esetben az EL győztese a rájátszásban indult.[1]
A 2014–2015-ös Európa-liga küzdelmeiben 54 UEFA-tagország 195 csapata vett részt. Az egyes országok indulásra jogosult csapatainak számát a nemzeti labdarúgó-bajnokságokra vonatkoztatott UEFA-együttható alapján határozták meg:
az 1–6. helyen rangsoroltak 3 csapatot,
a 7–9. helyen rangsoroltak 4 csapatot,
a 10–51. helyen rangsoroltak egyaránt 3 csapatot indíthattak (kivéve Liechtenstein),
az 52–53. helyen rangsoroltak 2 csapatot indíthattak.
Liechtenstein és Gibraltár 1 csapatot indíthatott.
További résztvevők:
az UEFA-sportszerűségi ranglista első három helyezett nemzete a 2014–15-ös kiírásban plusz egy-egy csapatot indíthatott.
A 2014–15-ös Európa-ligához a 2013-as UEFA-együtthatót használták, amely az országok csapatainak teljesítményét tükrözi a 2008–09-es szezontól a 2012–13-asig.
Egy Európa-liga indulási jog szabaddá vált, ha egy csapat indulási jogot szerzett az UEFA-bajnokok ligájában és az Európa-ligában is, valamint ha egy csapat több jogon szerzett indulási jogot az Európa-ligában. A szabaddá váló helyet az alábbi szabályok szerint kellett feltölteni, tekintettel az adott országból indítható csapatok maximális számára is:
Ha egy labdarúgókupa győztese indulási jogot szerzett az UEFA-bajnokok ligájában, akkor a helye szabaddá vált, a többi Európa-ligában indulási jogot szerző csapat egy hellyel feljebb került. Az utolsó indulási jogot a labdarúgókupa döntőse kapta meg, amennyiben az még nem szerzett indulási jogot. Ha a döntős is már indulási jogot szerzett, akkor az indulási jogot az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
Ha egy labdarúgókupa győztese indulási jogot szerzett az Európa-ligában a bajnoki helyezése alapján, akkor a helye szabaddá vált, a többi Európa-ligában indulási jogot szerző csapat egy hellyel feljebb került. Az utolsó indulási jogot az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
Ligakupa-győztes szabaddá váló helyét az a bajnoki helyezés alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
A Fair Play alapján indulási jogot is szerző csapat szabaddá váló helyét az a Fair Play táblázat alapján legjobb helyen végző csapat kapta, amelynek még nem volt indulási joga.
Írország (IRL): A Derry City FC székhelye Észak-Írországban található, azonban az ír bajnokságban szerepelt és ott szerzett részvételi jogot.
Lettország (LVA): A bajnoki második Skonto FK csapatát az UEFA pénzügyi ellenőrző bizottsága kizárta. A kvótáját a bajnoki negyedik Daugava Rīga kapta meg.[5]
Magyarország (HUN): A magyar kupa győztese, az Újpest FC nem kapott UEFA-licencet. A 2. selejtezőkörbe a bajnoki 2. helyezett Győri ETO került. Az 1. selejtezőkörben üressé vált kvótát a kupadöntős Diósgyőri VTK kapta meg.[6]
Olaszország (ITA): Az olasz bajnoki hatodik Parma FC, nem kapott UEFA-licencet.[7] Az üressé vált kvótáját a bajnoki hetedik Torino FC indulhatott.
Románia (ROU): A bajnoki negyedik Dinamo București nem kapott UEFA-licencet.[8] A bajnoki ötödik FC Vaslui sem kapott UEFA-licencet, így a bajnoki hatodik CFR Cluj indulhatott.
Szerbia (SRB): A szerb bajnokság első helyezettjét, a Crvena zvezda csapatát az UEFA kizárta a licenccel és a pénzügyi fair play-jel kapcsolatos szabályok megszegése miatt, helyette a bajnoki második indulhatott a BL-ben.[9] A második helyezett helyére a 2. selejtezőkörbe a bajnoki harmadik FK Jagodina, az 1. selejtezőkörbe a bajnoki ötödik FK Čukarički került.
Törökország (TUR): A török bajnokság első helyezettjét, a Fenerbahçe csapatát az UEFA 2013-ban két évre kizárta az európai kupákból, melyet 2013. augusztus 28-án a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) jogerős döntéssel helyben hagyott.[10] A bajnokság második és harmadik helyezettje az UEFA-bajnokok ligájában indulhatott. A török kupa döntősét az Eskişehirspor és a bajnoki ötödik Sivasspor csapatát is kizárta az UEFA, a 2010–11-es török bundabotránnyal kapcsolatban.[9] A bajnoki hatodik helyezett Kasımpaşa Spor Kulübü nem kapott UEFA-licencet. A bajnoki harmadik helyezett kvótáját a negyedik helyezett Trabzonspor, a negyedik helyezettét a hetedik Karabükspor, az ötödik helyezettét a nyolcadik helyezett Bursaspor kapta meg.
Ukrajna (UKR): A bajnoki hatodik Metalurh Doneck csapatát az UEFA pénzügyi ellenőrző bizottsága kizárta. A kvótáját a bajnoki hetedik Zorja Luhanszk kapta meg.[5]
T: Az 1. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert.
A dőlt betűvel írt csapatok az 1. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját hozták magukkal.
T: A 2. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert.
A dőlt betűvel írt csapatok a 2. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját hozták magukkal.
A csoportkörben 12, egyaránt négycsapatos csoportot képeztek. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A csoportok első két helyén végző csapata az egyenes kieséses szakaszba jutott, a harmadik és negyedik helyezettek kiestek. A csoportokat 2014. augusztus 29-én sorsolták Monacóban.
↑BP klart för europakval (svéd nyelven). Svenska Fotbollförbundet, 2014. május 9. [2014. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 31.)