Főmenü megnyitása

Felsőalmád (1899-ig Felső-Jablonka, szlovákul: Vyšná Jablonka, ukránul: Visnya Jablinka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Felsőalmád (Vyšná Jablonka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1436
Polgármester Emília Čopáková
Irányítószám 067 34 (pošta Nižná Jablonka)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség54 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság361 m
Terület24,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőalmád (Szlovákia)
Felsőalmád
Felsőalmád
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 22″, k. h. 22° 05′ 57″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 22″, k. h. 22° 05′ 57″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Homonnától 34 km-re északkeletre, Szinnától 15 km-re északra, a lengyel határ közelében fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1436-ban említik először, de már a 14. században is létezett. 1523-ban a Drugethek birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JABLONKA. Felső Jablonka. Orosz falu Zemplén Várm. határja Alsó Jablonkához hasonlít; ’s bikkfa erdővel bővelkedik.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jablonka (Felső), orosz falu, Zemplén vmegyében: 6 rom., 670 g. kath., 10 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. 726 hold szántóföld. F. u. Szirmay. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőalmád, azelőtt Felsőjablonka. Ruthén kisközség 88 házzal és 559 gör. kath. vallású lakossal. Postája Papházán van, távírója Szinnán és vasúti állomása Koskóczon. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott, de később a Szirmayak lettek az urai, a mult század elején pedig a Mednyánszkyak, s báró Mednyánszky Idának ma is van itt birtoka. A község határában két kénes forrás van és a község hegyei vas-érczet tartalmaznak. Gör. kath. temploma 1766-ban épült. 1892-ben nagy tűzvész pusztított a faluban.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 524, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 84 lakosából 44 szlovák, 32 ruszin és 8 ukrán volt.

2011-ben 65 lakosából 36 ruszin, 22 szlovák és 3 ukrán.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt, görögkatolikus temploma 1766-ban épült.
  • 2002-ben új ortodox templomot építettek.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés