Felsőlajos

magyarországi község Bács-Kiskun megyében

Felsőlajos község Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.

Felsőlajos
Felsőlajos címere
Felsőlajos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállás község
Polgármester Juhász Gyula (független)[1]
Irányítószám 6055
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség883 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség78,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőlajos (Magyarország)
Felsőlajos
Felsőlajos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 04′, k. h. 19° 31′Koordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 19° 31′
Felsőlajos (Bács-Kiskun megye)
Felsőlajos
Felsőlajos
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Felsőlajos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlajos témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az 5-ös főút és a 142-es számú (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal) kereszteződése mellett fekszik, Kecskeméttől 23, Lajosmizsétől 6 km-re északnyugatra. Felsőlajos megállóhelyen minden vonat megáll. A települést kerékpárút köti össze a szomszédos Lajosmizsével.

TörténeteSzerkesztés

Felsőlajos újonnan keletkezett község, amely az alföldi tanyavilágból nőtt ki. A mai község területe a történelmi időkben Lajosmizse külterülete volt. A település kezdetben Közös néven szerepelt a térképeken. 1929-ben egy amerikából hazatelepült gazdálkodó a mai Felsőlajoson telepedett le, ahol faiskolát hozott létre. A faiskola és az abból keletkező gyümölcsösök felpezsdítették az addig csak legeltetésre használt terület gazdaságát. Egyre újabb gyümölcstermesztéssel foglalkozó tanyai gazdaságok indultak el. A második világháború után bevezetett tanyaépítési tilalmat igen megsínylette a környék. 1958-ban a területet Lajosmizse-Közös néven ún. tanyaközponttá szervezték. A központtá szervezést jelentős lélekszám-gyarapodást eredményezett. 1974-ben kapta a település mai nevét, 1986-ban pedig Lajosmizse társközségévé nyilvánították. Az 1990-es önkormányzati választásokat követően Felsőlajos már teljesen önálló településként jelent meg Magyarország térképén. 2010-ben nyílt meg Felsőlajos első temploma.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Csordás László (VP)[3]
  • 1994–1998: Csordás László (független)[4]
  • 1998–2002: Csordás László (független)[5]
  • 2002–2006: Csordás László (független)[6]
  • 2006–2010: Csordás László (független)[7]
  • 2010–2014: Juhász Gyula (független)[8]
  • 2014–2019: Juhász Gyula (független)[9]
  • 2019-től: Juhász Gyula (független)[1]

GazdaságaSzerkesztés

Felsőlajos jelentős mezőgazdasági hagyományokkal bíró település. A második világháború előtt kibontakozó gyümölcstermesztés napjainkig kihat a község életére. Felsőlajosra nem terjedt ki az 1960-as években a környék több településén végrehajtott kollektivizálás, így a település gazdasági életének gerincét a szocializmus évtizedeiben is a magángazdaság, illetve a magántulajdonban lévő gazdaságok szakszövetkezeti jellegű társulása adta. Felsőlajoson elmaradt a kisebb parcellák összevonása és a tanyák tömeges lebontása. Napjainkban is számos gazdaság foglalkozik gyümölcs- és zöldségtermesztéssel.

Az ipari tevékenységet egy fűrésztelep, egy építőanyag-gyár, illetve a Thyssen-Krupp egy építőelem-gyára képviseli.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,6% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 7,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,2% (22,2% nem nyilatkozott).[10]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Lajosmizse-Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  6. Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)[halott link]
  9. Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  10. Felsőlajos Helységnévtár

További információkSzerkesztés