Felsőstubnya

község Szlovákiában

Felsőstubnya (szlovákul Horná Štubňa, németül Ober-Stuben, vagy Neu-Stuben) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Felsőstubnya (Horná Štubňa)
A Szt.Anna-templom
A Szt.Anna-templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
Első írásos említés1390
PolgármesterOndrej Piški
Irányítószám038 46
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség1618 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság624 m
Terület31,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 18° 53′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 18° 53′ 03″
Felsőstubnya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőstubnya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Turócszentmártontól 33 km-re délre, Körmöcbányától 15 km-re északra fekszik.

Története szerkesztés

Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban éltek emberek.

A falut német bányászok a német jog alapján alapították, 1390-ben „Wylehota” alakban említik először. 1405-ben a körmöci uradalom része volt. 1407-ben „Newstub”, 1415-ben „Neustuba”, 1493-ban „Felsewstubna”, 1502-ben „Wylehota” néven szerepel a forrásokban. Római katolikus temploma a 17. században épült reneszánsz stílusban. 1715-ben 34 háztartása volt. 1785-ben 79 házában 989 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Stubna. Két német, és tót falu Turócz Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Körmötz-Bánya Városa, lakosai amannak evangelikusok, és ennek katolikusok, fekszenek Spitzenberg nevű, fejér krétához hasonlító földű hegynek szomszédságában; fűrész malmai nevezetesek, mellyeket Zsarnovitza vize hajt; fördője, és ispotállya is vagyon Alsó Stubnának; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjök, fájok elég van, keresetre módgyok a’ Körmötzi Bányákban.[2]

1828-ban 128 háza volt 1530 lakossal. Lakói favágással, szénégetéssel, kézművességgel, főként teknővályással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Stubnya (Felső), (Neustuben), tót falu, Thurócz vgyében, ugyan csak a körmöczi országutban, 1516 kath., 14 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja részint hegyes és erdős, részint dombos és meglehetős termékeny; legelője elég lévén, lakosai sok juhot, tehenet tartanak. F. u. Körmöcz városa.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

1945-ig német többségű település volt, ekkor a németeket kitelepítették és helyükre szlovákok költöztek. Lakói mezőgazdaságból éltek, valamint a környező városok üzemeiben dolgoztak.

Népessége szerkesztés

1910-ben 2528-an lakták, ebből 1974 német és 484 magyar.

2001-ben 1606 lakosából 1488 szlovák és 82 német volt.

2011-ben 1603 lakosából 1516 szlovák és 42 német.

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1650-ben épült a korábbi templom helyén reneszánsz stílusban. Később tornyot építettek hozzá. A templom stukkóboltozatos, szentélyében háromoldalú apszissal. A sekrestye ajtajának kerete gótikus. Északi hajójában emeletes fakarzatok láthatók, falfestményei 18. századiak. A templom körül 1900-ban még lőréses falkerítés volt négy, hengeres bástyával.
  • Nepomuki Szent János kápolnája 1814-ben épült.
  • Szent Vendel kápolnája 1894-ben épült.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőstubnya témájú médiaállományokat.