Finta Gerő

(1889–1981) erdélyi származású magyar költő, műfordító, középiskolai tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 8.

Finta Gerő (Tordatúr, 1889. december 31.Budapest, 1981. július 5.) magyar költő, műfordító.

Finta Gerő
Élete
Született1889. december 31.
Tordatúr
Elhunyt1981. július 5. (91 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
GyermekeiFinta Zoltán, Finta Éva, Finta Gyöngyi, Finta József
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Életútja

szerkesztés

A Bethlen-kollégiumban érettségizett, a budapesti egyetemen jogi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott, majd Kolozsvárt tanári oklevelet szerzett. 1915-től a székelyudvarhelyi, 1928-tól a kolozsvári református kollégium tanára, 1941-től a nagyváradi református leánygimnázium igazgatója. 1945-ben áttelepült Magyarországra. A két világháború közt tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak és az Erdélyi Irodalmi Társaságnak. Költeményei, műfordításai, kritikai írásai a Cimbora, Erdélyi Szemle, Tanítók Lapja, Vasárnapi Újság hasábjain jelentek meg, a Pásztortűz állandó munkatársa.

Költői indulása az első világháború idejére esett, az 1920-as években sűrűn közölt, versei jelentek meg Erdélyi költők : gyűjtemény erdélyi lírikusok műveiből : 1918-1924 c. gyűjteményes kötetben.[1] Az 1930-as években egyre ritkábban szólalt meg, s többnyire műfordításokkal jelentkezett. Első önálló verskötete (A fák. Székelyudvarhely, 1923) két ihletforrásból táplálkozott: szerelmi lírájának visszafogott hangja remegő vágyakozást sugároz, természetrajongása Áprily Lajossal rokonítja. Második kötetén (Pacsirtaszó. Kolozsvár, 1927) eluralkodott a tépelődés. Társtalanságában úgy érzi, mintha népének végzete benne teljesedne ki (Erdély porondjára bukott gladiátor, Kuruc kesergő Majtény után). A hangütés arisztokratizmusa Ady-hatást sejtet, a szónokiasság, programszerűség csökkenti a művészi kifejezés hitelét. Több verse lengyel fordításban is megjelent.

Mihai Eminescu költészetének jeles tolmácsolója. Eminescu költeményeiből (Kolozsvár, 1939) c. kötete 35 verset tartalmaz, benne nagy gondot fordított a szöveghűségre, legsikerültebb a dalszerű és rövid költemények átültetése. Octavian Goga több versét, Mihai Sadoveanu és Brătescu-Voinești elbeszéléseit fordította magyarra. Irodalomtörténeti munkája: Berzsenyi Dániel és költészete szemelvényekkel (Hasznos Könyvtár 12. Brassó, 1936).

Fia, Finta József (* 1935) Kossuth-díjas építészmérnök, az MTA és az MMA tagja.

  1. Erdélyi költők : gyűjtemény erdélyi lírikusok műveiből : 1918-1924 / szerk. Farkas Gyula. Berlin : Ludwig Voggenreiter Magyar Osztály, 1924. 124 p.; a kötetben szereplő költők: Áprily Lajos; R. Berde Mária; Farcádi Sándor; Finta Gerő; Finta Zoltán; N. Jánossy Béla; Nagy Emma; Olosz Lajos; Reményik Sándor; Serestély Béla; Szentimrei Jenő; Szombati-Szabó István; Tompa László; Walter Gyula.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés