Fodor András (költő)

magyar költő, esszéíró, műfordító, könyvtáros

Fodor András (1947-ig: Fodor Andor) (Kaposmérő, 1929. február 27.Fonyód, 1997. június 27.) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, könyvtáros.

Fodor András
1983-ban
1983-ban
Született Fodor Andor
1929. február 27.
Kaposmérő
Elhunyt 1997. június 27. (68 évesen)[1]
Fonyód
Állampolgársága magyar
Házastársa Mátis Sarolta (1933-2022)
Gyermekei két gyermek:
  • Dávid (1961)
  • János (1969)
Szülei
  • Fodor József (1885-1943)
  • Lieber Etelka
  • Foglalkozása
    Tisztség alelnök (1981–1986, Magyar Írószövetség)
    Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1951, könyvtártudomány, ruszisztika)
    Kitüntetései
    Sírhely Farkasréti temető (10/1-1-74)[2]
    Írói pályafutása
    Jellemző műfajok vers, esszé
    Első műve Hazafelé (versek, 1955)
    Hatottak rá Takáts Gyula, Fülep Lajos

    Fodor András aláírása
    Fodor András aláírása
    A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor András témájú médiaállományokat.

    ÉletpályájaSzerkesztés

    Szülei: Fodor József (1885–1943)[3] és Lieber Etelka voltak.[4] Kaposváron érettségizett 1947-ben, gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt, akivel jó barátságba került, s aki pályaválasztására is hatással volt. Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. A híres elitképzőnek, az Eötvös Kollégiumnak lett a tagja, ahol Fülep Lajos tanítványa volt. Az Eötvös Kollégiumban barátkozott össze életre szólóan Colin Mason angol zenetudósjelölttel, a későbbi Bartók-kutatóval. Egyetemi évei alatt váltak ismertté versei az Illyés Gyula által szerkesztett Válasz című folyóiratban. 1951-ben kapott könyvtáros és orosz szakos diplomát.

    1949-ben a Választ, 1950-ben az Eötvös Kollégiumot is betiltotta a kommunista hatalom. Fodor András 1949–1954 között műfordításai révén maradt kapcsolatban az irodalommal. Versei csak 1954-től jelentek meg újra a Csillag című folyóiratban. 1954–1956 között a folyóirat versrovatának volt a munkatársa. 1957-től szabadfoglalkozású író lett. 1958-ban kiadott második kötetét politikai jellegű bírálat érte, emiatt 2-3 évre újra kiszorult az irodalmi életből. 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki kiadvány alapító szerkesztője. 1973-tól a kaposvári Somogy című folyóirat rovatvezetője, 1983-tól a Kortárs szerkesztője. 1981–1986 között az Magyar Írószövetség alelnöke volt.

     
    Fodor András "A bábu vére" c. kötetének dedikált címlapja 1978-ból
     
    Fodor András sírja Budapesten. Farkasréti temető: 10/1-1-74.

    MagánéleteSzerkesztés

    1953-ban házasságot kötött Mátis Saroltával. Két fiuk született: Dávid (1961) és János (1969).[4]

    MunkásságaSzerkesztés

    Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. Zenéről írt tanulmányai és Igor Stravinskyról szóló könyve mellett 1959–1968 között rendszeresen szervezett zenehallgató és zeneértelmező esteket, ahol Bartók Béla, Igor Stravinsky, Anton Webern, Witold Lutosławski és a kortárs magyar szerzők műveit éppúgy sorra vette, mint az akkor nehezen hozzáférhető Edgard Varèse-, Olivier Messiaen-, John Cage-, Karlheinz Stockhausen-, Iannis Xenakis-műveket. Évtizedeken át szervezte a budapesti FÉSZEK Művészklub irodalmi és társművészeti estjeit.

    MűveiSzerkesztés

    • Hazafelé; Magvető, Bp., 1955
    • Józan reggel (versek, 1958)
    • Tengerek, dombok (versek, 1961)
    • Fordul az ég (versek, 1964)
    • Arcom útjai (versek, 1967)
    • A csend szólítása (válogatott versek, 1969)
    • Másik végtelen (versek, 1971)
    • Szólj költemény. József Attila élete és költészete (tanulmány, 1971)
    • Kettős rekviem; Szépirodalmi, Bp., 1973 (Mikrokozmosz füzetek)
    • A nemzedék hangján (tanulmány, 1973)
    • Könyvtárosok véleménye az "Új Könyvek"-ről; OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ; Bp., 1973
    • A barátság bére (versek, 1974)
    • Igor Stravinsky (tanulmány, 1976)
    • Pályakezdő költők, 1-2.; szerk. Fodor András; Magyar Írók Szövetsége, Bp., 1976–1981
    • A barátság bére. Tizenkét vers; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1977
    • Vallomások Bartókról (esszék, versek, 1978)
    • A bábu vére (versek, 1978)
    • Kélt újra jel. Válogatott versek. 1947–1977; Szépirodalmi, Bp., 1979
    • Futárposta (esszék, 1980)
    • Így élt József Attila (életrajz, 1980)
    • Magunkat zengeni (versek, 1980)
    • Drugata bezkrajnoszt (válogatott versek bolgár nyelven, 1981)
    • Kőnyomat (versek, 1982)
    • Magyar szépirodalom. 1945–1979; összeáll., szerk. Simon Zoltán nyomán Fodor András, Táborossy Zoltán, Vajda Kornél; NPI–OSZK KMK, Bp., 1982 (Könyvtári kis tükör)
    • Szó, zene, kép (válogatott és új esszék, 1983)
    • Somogyi krónika, szövegtervezet egy oratóriumhoz (összeállította, 1984)
    • Reményfutam (versek, 1985)
    • Ezer este Fülep Lajossal, 1-2.; Magvető, Bp., 1986
    • Sárközi lány; s.n., s.l., 1986
    • Elveszett évszak (versek, 1987)
    • ABC. Csoóri Sándor, Fodor András, Horgas Béla, Márton László, Rákos Sándor versei. Szántó Tibor tipografikái; Kner Ny., Gyoma, 1988
    • Pünkösdi hírnök. Válogatott versek, 1944–1987; Magvető, Bp., 1989
    • Szülöttem föld (visszaemlékezések, tanulmányok, kritikák, 1990)
    • A Kollégium. Napló, 1947–1950; Magvető, Bp., 1991
    • Meggyfa (versek, 1992)
    • A révkalauz lámpái (esszék, 1994)
    • A hetvenes évek, 1-3.; Helikon, Bp., 1995–1996
      • Napló 1970–1972
      • Napló 1973–1974
      • Napló 1975–1979
    • Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
    • Megyek magam (versek, 1996)
    • Cingár Herkules. Emlékezés Fábián Zoltánra (szerkesztette: Mátis Líviával, 1996)
    • Szomjúság zenére (esszék, 1997)
    • Fodor András és Barcs János költők levelezése, 1967–1997; sajtó alá rend., szerk. Barcs János; Uránusz, Bp., 2000
    • A somogyi diák. Napló 1945–1947; Pro Pannonia, Pécs, 1999 (Pannónia könyvek)
    • Kései rádöbbenés (hátrahagyott versek, 2001)
    • "... hűséges baráti ölelésemet küldöm...". Csorba Győző és Fodor András levelezése, 1947–1994; összeáll., jegyz., utószó Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2005 (Pannónia könyvek)
    • Veress Sándor László; szöv. Fodor András, Gerzson Pál, Wehner Tibor; Paletta, Bp., 2005
    • Fodor András és Takáts Gyula levelezése, 1948–1997; jegyz., névmutató, szerk. Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek)
    • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése I. (2008)
    • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése II. (2008)
    • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése III. (2008)
    • Különös szép hajsza (összegyűjtött versek I., 1946–1976, 2013)
    • A párbeszéd oltalma (összegyűjtött versek II., 1977–1997, 2013)
    • Kulcsolt vállak tengelye (összegyűjtött esszék I.) (2014)
    • Megfejtett párhuzamok (összegyűjtött esszék II.) (2015)
    • Utam a zenéhez (összegyűjtött esszék III.) (2016)
    • Egy film hiányzó képei (összegyűjtött esszék IV.) (2018)

    MűfordításaiSzerkesztés

     
    Emléktáblája egykori lakhelyén (VI. ker., Révay köz 4)

    Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

    JegyzetekSzerkesztés

    1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
    2. 2019. június 29., http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. október 25., https://web.archive.org/web/20190629083425/http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html
    3. Édesapja gyászjelentése
    4. a b Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997

    ForrásokSzerkesztés

    • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
    • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997
    • Csűrös Miklós: Fodor András. Akadémiai Kiadó, 1979. ISBN 963-05-1888-0
    • Csűrös Miklós: Emlékeinkből jövőt emelek. Somogy Megyei Könyvtár, 1989 ISBN 963-7551-96-4
    • "A működés több, mint a lét". Fodor András emlékezete; vál., szerk. Kelemen Lajos és Szeredy Ádám; Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság–Kortárs, Kaposvár–Bp., 1997
    • Fodor András emlékezete; Somogy Megyei Közgyűlés–Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság, Kaposvár, 1999
    • Konok idő. Fodor András emlékezete; vál., szerk., összeáll. Domokos Mátyás és Lakatos András; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet)

    További információkSzerkesztés