Fonóháza
falu Romániában, Bihar megyében
Fonóháza (régebben Fonáca, románul Fânațe) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fonóháza (Fânațe) | |
Fonóháza görögkeleti temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Felsőmezős |
Rang | falu |
Községközpont | Felsőmezős |
Irányítószám | 417141 |
SIRUTA-kód | 28727 |
Népesség | |
Népesség | 580 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 350 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 30′ 17″, k. h. 22° 32′ 23″46.504797°N 22.539773°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 17″, k. h. 22° 32′ 23″46.504797°N 22.539773°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fonóháza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Bihar-hegységben, a Fekete-Körös mellett, Vaskohtól északkeletre fekvő település.
Története
szerkesztésA falut 1600-ban említette először oklevél Fonacz néven.
1808-ban és 1888-ban Fonácza, 1913-ban Fonóháza néven írták.
A település földesura a váradi püspök volt, amely itt még a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Funácza, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskóhi uradalmában, Rézbányától 1 órányira:383 óhitü lakossal, anyatemplommal, 9 urbéri telekkel. Nevezetessé teszi e helységet híres
csepegőköves barlangja.
A 2002-es népszámláláskor 692 lakosa közül 684 fő (98,8%) román nemzetiségű, 8 fő (1,2%) cigány etnikumú volt.
Nevezetességek
szerkesztés- Cseppkőbarlang: Fonóháza határában található a híres (fonáczai) cseppkőbarlang, megkapó részletekkel. A barlang bejárata kb. 300 lábnyi magasságban fekszik a völgy fölött
- Ortodox temploma a 19. század közepén épült.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv