Forintos Gábor (alispán)

jogász, táblabíró, királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja

Forintosházi Forintos Gábor (Mihályfa, 1723. november 17.Mihályfa, 1782. február 21.) királyi tanácsos, Zala vármegye első alispánja, országgyűlési követe, táblabíró, jogász, birtokos.

forintosházi Forintos Gábor
Született 1723. november 17.
Mihályfa
Elhunyt 1782. február 21. (56 évesen)
Mihályfa
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Lomnicai Skerlecz Erzsébet
(17321802)
Gyermekei
Foglalkozása Zala vármegye alispánja.

ÉleteSzerkesztés

A dunántúli nemesi származású forintosházi Forintos család sarja. Édesapja forintosházi Forintos Ádám (16911757) táblabíró, a szántói járás főszolgabírája, édesanyja Bősy Katalin volt.[1] Keresztszülei nyírlaki Tarányi Ferenc zalai alispán és neje, gyömrei és tőlvári Gyömörey Krisztina voltak. Fivérei: forintosházi Forintos Ádám (17331781), a szántói járás főszolgabírája, akinek a felesége, nemes Sümeghy Judit (17461801) volt, valamint forintosházi Forintos János (17291771), Zala vármegye főjegyzője, aki zalalövői Csapody Borbálát (17311794) vette feleségül.

Forintos Gábort 1760. január 9-én választották meg Zala vármegye első alispánjává 37 évesen, arra a tisztségre, amelyet 1773. április 14-ig töltött be.[2] Alispánsága alatt, 1764. június 17. és 1765. március 19. között a vármegye országgyűlési követe volt, és aktívan vett részt az 1764–65-ös pozsonyi országgyűlésen. 1766. október 8-án Mária Terézia magyar királynő királyi tanácsosi címmel tüntette ki.[3]

Közeli kapcsolatok fűzték a gróf tolnai Festetics családhoz. 1770. április 29-én József főherceg a Zala megyei Keszthelyre érkezett látogatóba a Festetics-kastélyba. Mivel gróf Festetics Pál és neje Bossányi Júlia nem tartózkodtak éppen otthon, Forintos Gábor alispán volt, aki hivatalosan fogadta, és ellátta a későbbi uralkodót rövid látogatása során.[4] Forintos Gábor alispán íródeákja 1771-ben öregebb kehidai Deák Ferenc volt, a Haza bölcse nagyapjának a fivére.[5]

Mária Terézia úrbérrendezése korában Forintos Gábor alispánnak tíz úrbéri földbirtoka volt, melyek közül a legnagyobbak a 128 úrbéri holdas alsómihályóci és a 106 úrbéri holdas gógánfai birtokok voltak. Összesen 319 úrbéri holdja volt, 44 jobbágya, 38 zsellére.[6]

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

1750. január 5-én feleségül vette Szombathelyen lomnicai Skerlecz Erzsébetet (*1732–†Mihályfa, 1802. január 27.), lomnicai Skerlecz Sándor (17001733) és barkóci Rosty Mária (17101763) leányát.[7] A házasságukból született:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I. kötet, Heraldika kiadó. 407. o.
  2. Molnár András: Zala megye archontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. 254. o.
  3. A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 47. kötet – 563-564. oldal
  4. Tar Ferenc: II. József Keszthelyen. In: Hévíz. Művészeti és művelődési folyóirat. XIX. évf. 2. sz. 2011 (36. o.)
  5. Zalai történeti tanulmányok 1994. Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994) TURBULY ÉVA: A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességbe. 40. o.
  6. Fónagy Zoltán (2013). A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár II. MTA (952. o.)
  7. Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó, 407. o.


előző első alispán:
csányi
Csány György

Zala vármegye első alispánja

1760. január 9.1773. április 14.

következő első alispán:
lovászi
Jagasics András