Forintos Gábor (alispán)
Forintosházi Forintos Gábor (Mihályfa, 1723. november 17. – Mihályfa, 1782. február 21.) királyi tanácsos, Zala vármegye első alispánja, országgyűlési követe, táblabíró, jogász, birtokos.
forintosházi Forintos Gábor | |
Született |
1723. november 17. Mihályfa |
Elhunyt |
1782. február 21. (56 évesen) Mihályfa |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa |
Lomnicai Skerlecz Erzsébet (1732–1802) |
Gyermekei |
|
Foglalkozása | Zala vármegye alispánja. |
ÉleteSzerkesztés
A dunántúli nemesi származású forintosházi Forintos család sarja. Édesapja forintosházi Forintos Ádám (1691–1757) táblabíró, a szántói járás főszolgabírája, édesanyja Bősy Katalin volt.[1] Keresztszülei nyírlaki Tarányi Ferenc zalai alispán és neje, gyömrei és tőlvári Gyömörey Krisztina voltak. Fivérei: forintosházi Forintos Ádám (1733–1781), a szántói járás főszolgabírája, akinek a felesége, nemes Sümeghy Judit (1746–1801) volt, valamint forintosházi Forintos János (1729–1771), Zala vármegye főjegyzője, aki zalalövői Csapody Borbálát (1731–1794) vette feleségül.
Forintos Gábort 1760. január 9-én választották meg Zala vármegye első alispánjává 37 évesen, arra a tisztségre, amelyet 1773. április 14-ig töltött be.[2] Alispánsága alatt, 1764. június 17. és 1765. március 19. között a vármegye országgyűlési követe volt, és aktívan vett részt az 1764–65-ös pozsonyi országgyűlésen. 1766. október 8-án Mária Terézia magyar királynő királyi tanácsosi címmel tüntette ki.[3]
Közeli kapcsolatok fűzték a gróf tolnai Festetics családhoz. 1770. április 29-én József főherceg a Zala megyei Keszthelyre érkezett látogatóba a Festetics-kastélyba. Mivel gróf Festetics Pál és neje Bossányi Júlia nem tartózkodtak éppen otthon, Forintos Gábor alispán volt, aki hivatalosan fogadta, és ellátta a későbbi uralkodót rövid látogatása során.[4] Forintos Gábor alispán íródeákja 1771-ben öregebb kehidai Deák Ferenc volt, a Haza bölcse nagyapjának a fivére.[5]
Mária Terézia úrbérrendezése korában Forintos Gábor alispánnak tíz úrbéri földbirtoka volt, melyek közül a legnagyobbak a 128 úrbéri holdas alsómihályóci és a 106 úrbéri holdas gógánfai birtokok voltak. Összesen 319 úrbéri holdja volt, 44 jobbágya, 38 zsellére.[6]
Házassága és gyermekeiSzerkesztés
1750. január 5-én feleségül vette Szombathelyen lomnicai Skerlecz Erzsébetet (*1732–†Mihályfa, 1802. január 27.), lomnicai Skerlecz Sándor (1700–1733) és barkóci Rosty Mária (1710–1763) leányát. A menyasszony apai nagyszülei Skerlecz Miklós, földbirtokos, és nemes Korchmáros Anna voltak; az anyai nagyszülei barkóczi Rosty István (†1744), királyi tanácsos, Vas vármegye alispánja, és szarvaskendi és óvári Sibrik Teréz (1692–1755) voltak.[7] A menyasszony előkelő rokonságán belül unokahúga, gróf németújvári Batthyány Józsefné lomnicai Skerlecz Borbála (1779–1834) asszony található, aki édesanyja volt gróf Batthyány Lajos (1806–1849) Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének. Forintos Gábor és Skerlecz Erzsébet házasságából született:
- forintosházi Forintos Anna Klára (1757–1804), nemes Somogyi Mihály neje
- forintosházi Forintos Gábor (1758–1817), Zala vármegye főjegyzője, felesége nemes Gulsich Anna
- forintosházi Forintos Jozefa (1762–1837), nemes Csákány József felesége
- forintosházi Forintos Károly János Imre (Mihályfa, 1763. november 19.–Mihályfa, 1834. január 19.). Neje gulácsi Farkas Anna Borbála (Káld, 1770. november 28.–Káld, 1805. március 2.). Forintos Károly és Farkas Anna fia: ifjabb Forintos Károly táblabíró
- forintosházi Forintos Antal (1766–1787)
- forintosházi Forintos Boldizsár (Nagykanizsa, 1768. január 21. – Mihályfa, 1828. augusztus 26.), neje nemes Mlinarics Anna
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I. kötet, Heraldika kiadó. 407. o.
- ↑ Molnár András: Zala megye archontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. 254. o.
- ↑ A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 47. kötet – 563-564. oldal
- ↑ Tar Ferenc: II. József Keszthelyen. In: Hévíz. Művészeti és művelődési folyóirat. XIX. évf. 2. sz. 2011 (36. o.)
- ↑ Zalai történeti tanulmányok 1994. Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994) TURBULY ÉVA: A Deák család felemelkedése a megyei hivatalvállaló nemességbe. 40. o.
- ↑ Fónagy Zoltán (2013). A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár II. MTA (952. o.)
- ↑ Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó, 407. o.
előző első alispán: |
Zala vármegye első alispánja |
következő első alispán: |