Főmenü megnyitása
forintosházi Forintos család címere.

A forintosházi Forintos család egy Zala megyei ősi nemes család, amely Forintosházán, majd Mihályfán virágzott.

Tartalomjegyzék

A család történeteSzerkesztés

A Florentos családSzerkesztés

A Forintos család első ismert őse a firenzei eredetű Florentos Antal, akiről van egy említés 1403-ból, Luxemburgi Zsigmond korából. A firenzei származású lett a névadója az ottani Forintosházának (település ami 10 kilométerre keletre feküdt Zalaegerszegtől, ma puszta, Nagykapornakhoz tartozik). Később, 1412-ben Florentesházi Florentes Jakab rokona használja először előnevét. A család továbbra is tartózkodott Forintosházán és később Mihályfára került. Florentosházai Péter mester váradi kanonok káptalani ember volt 1489-ben.[1] 1502. december 17-én Budán Forintos Márton királyi emberként szerepelt egy per során.[2] 1546. augusztus 2-án a zalavári konvent előtt pereskedett Forintos Pál felesége, Cseneházi Gegő László özvegye, Egri Katalin, Ferenc lánya.[3]

A török kiűzés utánSzerkesztés

Az 1696. évi Vas megyei összeíráskor a Forintos család szerepel Dömölkön és három évtized után az 1726. évi összeíráskor igazolják Nemesdömölkön Péter, Ferenc és Gáspár nemességét Zala vármegye bizonyítványát használván. Forintos Györgyről létező említés alapján 1648-ban, annyit lehet tudni, hogy két fia van, Forintos János aki 1688-ban Sümegen lakott és felesége nemesdömölki Dömölky Anna volt, és Forintos Mihály, Forintos Ádám édesapja.[4]

János és Dömölky Anna ágaSzerkesztés

Forintos János és Nemesdömölki Dömölky Anna egyik fia, Forintos Zsigmond (1684–1744) főszolgabíró volt 1735 és 1742 között a szántói járáson[5] és keményegerszegi Kemény Orsolya gyermekei, igen jó házasságokat kötöttek: Forintos Borbála (1712–1784) koronghi Lippich Mózes felesége volt, Forintos Anna (1720–1782) viszont Vigyázó Ferenchez (1698–?), Forintos Kata (1725) jáprai Spissich Sándorhoz (1706–1559) és Forintos Júlia (1726–?) hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Györgyhöz (1722–1780) ment feleségül. A leány gyermekeinek volt még két fiú testvére, az egyik Forintos János (1727–?) ferences tábori pap volt, és a másik Forintos Mihály (†1776) huszár kapitány, Valensky Magda férje. Mihály lányai szintén jó házasságot kötöttek: Forintos Anna (1753–?) vizeti Tallián Pál (1747–1812) felesége volt, és Forintos Teréz (1759–1798) orczi Orczy Pálé (1747–1816). Egy fiú testvére volt a lányoknak, Forintos József (1762–1832) aki huszár kapitány volt és nőtlen maradt. Józseffel kihalt ez az ága a Forintos családnak.[6]

Ádám és Bősy Katalin ágaSzerkesztés

 
forintosházi dr. Forintos Géza (1868-1954) honvédelmi minisztérium tanácsos.
 
Forintosházi dr. Forintos Gézáné Starmeg Paulina (1863-1951) asszony.

Másrészt Forintos János, Dömölky Anna férjének az unokaöccse, Forintos Ádám (1691–1757), aki Forintos Mihály fia volt, először 1730 és 1735 között volt alszolgabíró a szántói járáson,[7] majd 1742 és 1744 között ugyanott főszolgabíróként tevékenykedett.[8] és Mihályfán halt meg. Forintos Ádámnak, Bősy Katalin feleségétől származó gyermekei közül forintosházi Forintos Ádám (1733–1781) szolgabiró volt, akinek a feleségen nemes Sümeghy Judit (1746–1801), nemes Sümeghy József és prosznyákfalvi Prosznyák Éva (1725-1779) lánya volt.[9] Forintos Ádám és Sümeghy Judit egy leánya, forintosházi Forintos Magdolna (1779-1850) úrnő, akinek a férje nyírlaki Oszterhueber Mihály (1768-1807) táblabíró volt. Forintos Ádám és Bősy Katalin egy másik fia, Forintos János (1729–1771), az egerszegi járás főszolgabírája volt 1756 és 1768 között,[10] majd ezután Zala vármegye főjegyzője lett 1768 és 1771 között;[11] Forintos János felesége, a zalalövői Csapody család sarja, zalalövői Csapody Borbála (1731–1794) volt. Egyetlen örököse Forintos Jánosnak és Csapody Borbálának Forintos Jozefa (1768–?) kisasszonyt, 1786. március 21-én vette el Nemeskéri Kiss János (1752–1808) aranysárkánytyűs vitéz, udvari tanácsos.[12]

Forintos Ádám és Bősy Kata harmadik gyermeke, forintosházi Forintos Gábor (17231782) volt, Zala vármegye alispánja 1760 és 1773 között[13] és felesége lomniczai Skerlecz Erzsébet (1732–1802), Skerlecz Sándor (1700–?) és a barkóczi Rosty család sarjának, barkóczi Rosty Máriának (1710–1763) lánya volt.[14] Forintos Gábor 1766. október 8.-án Mária Terézia királynőtől kapott tanácsosi címet, nagy híve volt az uralkodó családnak.[15] 1770. április 29.-én József főherceg a Zala megyei Keszthelyre érkezett látogatóba a Festetics kastélyba. Mivel gróf Festerics Pál és neje Bossányi Júlia nem tartózkodtak éppen otthon, Forintos Gábor alispán volt aki hivatalosan fogadta és ellátta az uralkodót a rövid látogatása során.[16] A Mária Terézia úrbérrendezés korában Forintos Gábor alispánnak 10 úrbéri földbirtoka volt, melyek közül a legnagyobbak a 128 úrbéri holdas alsómihályóci és a 106 úrbéri holdas gógánfai birtok voltak. Összesen 319 úrbéri holdja volt, 44 jobbágya, 38 zsellére. Sógornőjének, Forintos János feleségének összesen 255 holdja volt, és a legnagyobb úrbéri birtoka az a 240 holdas csébi birtok volt, fivérének, Forintos Ádámnak összesen 332 holdja volt úrbéri birtokokban.[17]

Gábor alispán leszármazottjaiSzerkesztés

Forintos Gábor alispánnak és Skerlecz Erzsébetnek három fiú gyermeke volt: Gábor, Károly és Boldizsár. Forintos Gábor (1758–1817) zalai főjegyző és országgyűlési követ volt 1802-ben,[18] és a másik Forintos Károly (1763–1834) volt, akinek a neje gulácsi Farkas Anna (1770–1805), gulácsi Farkas János és bojári Vigyázó Teréz lánya volt.[19] Nekik csak egy fiúgyermeke volt aki tovább vitte a családot: Forintos Károly.[20]

 
forintosházi dr. Forintos György (1902-1958) igazságügyi minisztérium osztályfőnöke és felesége boldogfai Farkas Margit (1905-1990) úrnő.

Károly egyik unokatestvére, Forintos György (1792–1857), Forintos Boldizsár (1768–1828) és Mlinarics Anna (1772–1844) fia, szolgabíró volt a szántói járáson 1826 és 1828 között,[21] és ismert egy konzervatív politikus Zala megyében, akinek a pártja, a Deák Ferenc által javasolt nemesség jogai és adómentesség megszüntetését nem fogadta el.[22][23] Forintos György gróf Zichy Domonkos (1808–1879) veszprémi püspök keresztapja volt, és ezért jelentős pénz összeget, valamint titkos megbízást kapott keresztfiától, hogy a császári érdekeit képviselve a konzervatív pártot vezesse Zalában.[24] Rumi és Rábadoroszlói Rumy Károly (1807–1877) főszolgabíró[25] alvezére felesége, csányi Csány Mária (1816–1884) vallomása szerint, Forintos György szándékában állt Csány Lászlót megbuktatni, és meg is tehette volna, mivel jelentős anyagi támogatással rendelkezett.[26]

Károly és gulácsi Farkas Anna fia, Forintos Károly (1795–1866), a pósfai Horváth család sarját, pósfai Horváth Eleonórát (1800–1863), pósfai Horváth Ferenc és Knecht Terézia lányát vette feleségül,[27] és az ő gyermeke, Forintos Kálmán (18341903) 1856-ban Brünnben vette feleségül Liebingeni Schoen Johannát (1838–1921), Josef Schön von Liebingen (17971877) jogász[28] és Johanna Kozandalska lányát.[29] Ők voltak dr. Forintos Géza (1868–1954) honvédelmi minisztérium tanácsos szülei. Forintos Géza felesége az ékszak-komáromi születésű, polgári származású Stármeg Paulina (18631951) volt; édesapja Stármeg Károly (18171890) csizmadiamester[30] és édesanyja Schéra Terézia (1825–?) volt. Géza bátyja Forintos Béla (1865–1941) vasúti titkár volt, első felesége Wágner Auguszta (1865–1904), a második viszont Bőhm Magda (1881–1960) volt; leánytestvérei Forintos Irma (1860–1916) pósfai Horváth János (1839–1923) vasúti igazgatóhoz ment férjhez, és Forintos Johanna (1869–1934) Rozs István (1857–1923) tábornokorvoshoz.[31]

Dr. Forintos Géza és Stármeg Paula gyermekei közül szerepeltek: dr. Forintos György (1902–1958), aki igazságügyi minisztérium osztályfőnök volt a II. világháború alatt. György 1928. augusztus 7-én feleségül vette Mihályfán a régi nemesi boldogfai Farkas családból származó boldogfai Farkas Margit Klementina Erzsébet (19051990) kisasszonyt, boldogfai dr. Farkas István (1875–1921) sümegi főszolgabíró[32] és persei Persay Erzsébet (1885–1913) lányát;[33] dr. Forintos László (1904–1994), aki főszolgabíró volt 1936 és 1937 között a sümegi járáson,[34] és a neje Sváby Magdolna (1917–1997) volt; Forintos Károly (1900–1994); dr. Forintos Géza (1908–?) zalai főszolgabíró, akinek a felesége Gerley Stefánia (1909–1972) volt;[35] és egyetlen lánya Forintos Mária "Kerike" (1887–1974) akinek a férje dr. Takács Jenő (1883–1962), Jenő és besenyői és velikei Skublics Mária fia volt. Dr. Forintos György és Boldogfai Farkas Margit gyermeke ifj Forintos György szociológus magyar szabadságharcos az 1956-os forradalomban, és a MEFESZ vezetője volt.

A család kiemelkedő tagjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. MOLDF.86419.1489-08-06
  2. Bilkei Irén. 2013. Zala megye levéltára középkori okleveleinek regesztái. Zalai gyűjtemény 75. ZML. reg.294. 105.o.
  3. Bilkei Irén. 2008. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztéi. 1545-1548. Zalai gyűjtemény 64. ZML. reg.411. 57.o.
  4. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. (I. Kötet). Heraldika kiadó (406-407.o.)
  5. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 265.o.
  6. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. (I. kötet). Heraldika kiadó. (406.o.)
  7. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 275.o.
  8. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 265.o.
  9. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. (I. kötet). Heraldika kiadó. (407o.)
  10. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 267.o.
  11. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 255.o.
  12. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. (I. kötet). Heraldika kiadó. (407o.)
  13. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 254.o.
  14. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. (I. kötet). Heraldika kiadó. (407o.)
  15. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 47. kötet - 563 - 564. oldal
  16. Tar Ferenc. II. József Keszthelyen. In: Hévíz. Művészeti és művelődési folyóirat. XIX. évf. 2sz. 2011. (36.o.)
  17. Fónagy Zoltán (2013). A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár II. MTA (952.o.)
  18. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.243.o.
  19. Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó. (388.o.)
  20. Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai. (I. kötet). Heraldika kiadó. (408.o.)
  21. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 266.o.
  22. Archivált másolat. [2015. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 21.)
  23. Szluha, Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. (I. kötet) Heraldika kiadó. (409.o.)
  24. Molnár András. Deák Ferenc követté választásának ára. Kortesköltségek Zala megyében 1843-ban. In: Századok. 2011. 145. évfolyam. 3. szám. (692.o.)
  25. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó.408.o.
  26. Molnár András. Deák Ferenc követté választásának ára. Kortesköltségek Zala megyébn 1843-ban. In: Századok. 2011. 145. évfolyam. 3. szám. (693.o.)
  27. Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó. (408.o.)
  28. http://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_S/Schoen-Liebingen_Josef_1797_1877.xml
  29. Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó. (411.o.)
  30. familysearch.org Stármeg Károly halálának a bejegyzése
  31. Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó. (411.o.)
  32. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 346.o.
  33. Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó. (411.o.)
  34. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 347.o.
  35. Szluha Márton (2011). Vasvármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó. (411.o.)

ForrásokSzerkesztés

  • Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai. I Budapest: Heraldika kiadó. 2011. 405–411. o. ISBN 978-963-9204-56-0