Forrás (átalakulás)

A forrás a folyadékok gyors átalakulása gőzzé. Ez jellemzően akkor jön létre, ha a folyadékot olyan hőmérsékletre melegítjük, amikor a gőz nyomása nagyobb a külső nyomásnál, ekkor az anyag belsejében gőzfázis keletkezik, és a gőz buborék formájában távozik, ezt a (nyomástól függő) hőmérsékletet nevezzük forráspontnak. A folyadék akkor is forrásba jön, ha a külső nyomást csökkentjük le elegendő mértékben, például egy vákuumszivattyúval. Forráshőnek, illetve párolgáshőnek nevezzük azt a hőmennyiséget, amely egységnyi tömegű anyag elforralásához szükséges. Értéke az izobár moláris (vagy fajlagos) entalpiaváltozás formájában adható meg: $\Delta _{vap}{H}^{\ominus }$.

A víz alacsonyabb forráspontjának bemutatása alacsonyabb nyomáson

A párolgás folyamán csak a folyadék felszínén keletkezik gőz. A forráspont egy adott nyomáson állandó, a rendszer (folyadék + gőztér) nyomásának növelésével a forráspont is megemelkedik, a nyomást csökkentve a forráspont is lecsökken. A folyadék a forráspont fölé addig nem hevíthető, amíg teljes mennyisége gőzzé nem alakul. A folyadékok ún. normál forráspontján a normál légköri nyomásra vonatkoztatott (101 325 Pa = 1 atm) hőmérsékletet értjük.

A forrásban lévő víz hőmérséklete normál légköri nyomáson 100 °C.

A tiszta víz egyik tulajdonsága, hogy óvatosan melegítve túlhevíthető, mely állapotban nagyon instabil. Egy beeső porszem, vagy rázás hatására a víz robbanásszerűen gőzzé alakul. Ez a jelenség sokszor okozott kazánrobbanást, de ezt használják ki a buborékkamrákban is részecskék észlelésére.

Néhány anyag forráspontja és forráshője normál légköri nyomáson:

Anyag	Forráspont °C	Forráshő kJ/kg
Alumínium	2 450,0	10 886,2
Ólom	1 740,0	879,2
Vas	3 000,0	4647,6
Arany	2 970,0	1 758,5
Grafit	4 830,0	(szublimáció)
Vörösréz	2 600,0	4 647,6
Ezüst	2 210,0	2 177,2
Volfrám	5 500,0	4 815,1
Ón	2 270,0	2 595,9
Aceton	56,0	524,63
Benzol	80,0	396
Etanol	78,0	906,07
Higany	356,6	287,72
Víz	100,0	2 256,37
Ammónia	-33,0	1 368,31
Szén-dioxid	-78,0	572,78 (szublimációs)
Oxigén	-183,0	213,12
Nitrogén	-195,8	199,30
Hidrogén	-252,5	460,57

Források

A táblázat az angol wikipédiából, a forráshők a négyjegyű függvénytáblázatból (Tankönyvkiadó, 1990)

További információk

• Fizikakönyv.hu – A forrás