Gázai övezet
A Gázai övezet Palesztina része, mely a Földközi-tenger partján, annak kelet-délkeleti részén terül el. Délnyugat felől határos Egyiptommal, délkelet és északkelet felől pedig Izraellel. A Gázai övezet Palesztina egyik területe (Ciszjordánia a másik). Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, területe megközelítőleg 360 négyzetkilométer. Az övezetet nem minden ország ismeri el önállónak, hanem Izrael részének, azon belül a Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alá tartozó területnek. 1993-ban az oslói elvi megállapodás alapján realizálták a palesztin önkormányzatiság lehetőségét.[1][2] A 2007-es gázai csata után a Hamász a Palesztin Hatóságot kiszorította a hatalomból és de facto ellenőrzi az övezet területét, amely izraeli blokád alatt áll.
Gázai övezet | |||
| |||
Egyéb nevei |
قطاع غزة Qiṭāʿ Ġazza / Kitá Gazza רצועת עזה Retzu'at 'Azza | ||
Ország | Palesztina | ||
Központ | Gáza | ||
Pénznem |
izraeli új sékel (NIS) = 100 Agorot | ||
Népesség | |||
Népesség | 3 000 000 fő (2021) | ||
Népsűrűség | 3 823/km² | ||
Nyelv |
Elsősorban arab (ezenfelül héber, angol) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 360 km² | ||
Időzóna | UTC +2 (NYISZ: UTC +3) | ||
Térkép | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai övezet témájú médiaállományokat. |
Története Szerkesztés
A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta.
Ókor Szerkesztés
A terület már ősidők óta lakott,[3] a kora ókortól kezdve több régészeti lelőhely is található az övezetben.
Kr. e. 1200 körül az ún. tengeri népek egyike, a filiszteusok (héberül: פְּלִשְׁתִּים, plištim, pelistim; görögösen philiszteosz, arabul "falasztin") telepedtek le itt.
Közelmúlt Szerkesztés
1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött oslói megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását. A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen, az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.
Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi. Izrael 1994-ben határoló falakat és „vasfüggönyt” kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre. A blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres klánok ellenőrzése alatt állnak. Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, azonban komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság „vásárlási vándorlásba” kezdett a határmenti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád napjainkban is fennáll mindkét szomszéd részéről. 2011 áprilisában az új egyiptomi kormány ígéretet tett rá, hogy megnyitja a rafahi határátkelőt, amellyel véget „vetnek Gáza szenvedésének”.[4]
A területen folyamatosak a katonai összecsapások Izrael és a Hamász között: a Hamász a Gázai övezet területéről rakétákkal támadja Izraelt amire válaszul 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben[5] és 2014-ben[6] is katonai akciót indított
Demográfia Szerkesztés
A terület fejlesztéséért szomszédai és a nemzetközi közösségek (ENSZ, Arab Liga, Európai Unió) is pénzügyi erőfeszítéseket tesznek. Körülbelül 1,4 millió palesztin lakja a térséget. Részben a blokád miatt azonban a munkanélküliség 70-80% körüli és a nagy népsűrűség tovább rontja az övezet élhetőségét.
Képek Szerkesztés
Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Oslói megállapodások. Elvi nyilatkozat 1993.09.13.. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ A palesztin-izraeli békefolyamat kronológiája. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Filfil, Rania; Louton, Barbara (September 2008) "The Other Face of Gaza: The Gaza Continuum", This Week in Palestine (This Week in Palestine)
- ↑ ma.hu: Egyiptom teljesen megnyitja a Gázai övezet határátkelőjét (MTI nyomán), 2011. április 29. [2013. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 29.)
- ↑ Tankok sorakoznak Gáza határában – Index, 2012. november 16.
- ↑ Archivált másolat. [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
Források Szerkesztés
- Harmat Árpád Péter: A Gázai övezet története – Történelem Klub, 2012. november 17.
- A kudarc ára halál – Index, 2012. november 18.