Konurbáció
A konurbáció olyan több település által alkotott városi terület, ahol a lakosszám növekedése és a beépített területek ebből fakadó bővülése miatt a települések fizikai határai elmosódnak, és összefüggő beépített területet alkotnak.
A konurbációk lehetnek egy központúak, de gyakran két vagy több centrumtelepüléssel rendelkeznek. A konurbáció legismertebb példája a Ruhr-vidék, ahol több mint 5 millió ember él közel 30 településen, melyből 15-nek a lakosszáma eléri a 100 000 főt.
Mára az urbanizációs folyamatok korai szakaszával ellentétben a konurbációnak egy új, a kereskedelem által generált változata alakult ki. Ezekben az esetekben az egyes települések lakóterületei gyakran nem kapcsolódnak, ám a városszéli bevásárlóközpontok, illetve egyéb szolgáltató létesítményeknek köszönhetően a beépített terület egy nagy egészet alkot. Hasonló jelenségek figyelhetők meg a magyar nagyvárosok környezetében és bizonyos iparvidékeken is.
Ismertebb konurbációkSzerkesztés
Magyarországi példák konurbációraSzerkesztés
- A Balaton déli partja (60 251 fő)
- Esztergom, Dorog, Tokodaltáró, Tokod és Tát (56 018 fő)
- Kazincbarcika, Berente és Sajószentpéter (43 258 fő)
- Hajdúhadház és Téglás (19 274 fő)
- Nyergesújfalu és Lábatlan (12 775 fő)
- Gödöllő, Szada, Veresegyház, Erdőkertes, Őrbottyán, Vácrátót (73 500 fő)
- Aszód, Iklad, Domony, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Tura (27 300 fő)
- Kismaros és Verőce (mikrokonurbáció)
- Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz és Szentdomonkos (mikrokonurbáció)