Gömöry Vilma

(1885–1962) magyar színésznő

Gömöry Vilma (Hatvan, 1885. szeptember 17.Budapest, 1962. augusztus 1.)[2] magyar színésznő.

Gömöry Vilma
Aczél Ilona, Bajor Gizi, és Gömöry Vilma
Aczél Ilona, Bajor Gizi, és Gömöry Vilma
Született Gömöry Anna Emília Vilma
1885. szeptember 17.
Hatvan
Elhunyt 1962. augusztus 1. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa
Gyermekei Körmendy László
Foglalkozása színész

A Wikimédia Commons tartalmaz Gömöry Vilma témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Családja és származása szerkesztés

Régi dobsinai ágostai hitvallású polgári család sarja, amelynek az ősei 1326 óta szabadon űzték a bányászatot. Apja Gömöry József (1844–†?), dobsinai születésű mozdonyvezető, anyja a vágbesztercei születésű Politzer Mária Jozefina (18641932) volt.[3][4] Apai nagyszülei Gömöry Simon (18131879), dobsinai vasgyári tiszt,[5] és Eltscher Zsuzsanna (18171887),[6] dobsinai lakosok voltak. Gömöry Vilmát édesanyja vallásában keresztelték meg Hatvanban. Anyja, Politzer Mária 1922-ben vezetéknevét "Nagyra" magyarosította meg. Gömöry Vilma fivére, vitéz Gömöry Árpád (18821943), magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Borsod-Gömör vármegye-, majd Északpest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja volt.[7]

Életútja szerkesztés

A Weninger-féle iskolát látogatta és 1901-ben ott végezvén, a vidék egyik legkiválóbb társulatának lett tagja. Ez év szeptemberében jelent meg ugyanis először Andorffy Péter pozsonyi társulatával a régi koronázóváros nagyigényű közönsége előtt, mely hamarosan kedvencévé fogadta a pompás megjelenésű fiatal színésznőt. Később aztán megfordult a vidék több előkelő színpadján. 1901-1904-ben Földesi Sándor és Balatoni Antal társulatában lépett fel, ezután Kolozsvárott és Nagyváradon játszott. 1908–1909-ben Szatmárt, 1909–1910-ben Pécsett, 1910–1911-ben Ungvárott szerepelt. 1912-ben elszerződött Szegedre, ahol tehetsége kibontakozván, a modern drámák hősnőit, de különösen a nagy dinamikájú tragikus hősnőket játszotta. Kiváló intelligenciája, pompás hangja, jellemző ereje, megjelenésének impozáns szépsége a vidék legkiválóbb tragikái közé emelték. 1919-ben a Muskátli Kabaré, 1920-ban a Bonbonnière tagja volt, ezután 1921-ben a budapesti Nemzeti Színház kötelékébe jutott, ahol a komoly és csendesen derűs jellemszerepekben lépett fel. Első fellépése itt a Macbethben volt. 1935-ben vonult nyugdíjba. 1947-ben szerepelt még a Művész Színházban.

Magánélete szerkesztés

Első férje a fiatalon elhunyt Körmendy Kálmán színművész volt, akitől fia Körmendy László született. Második férje: dr. Gallina Frigyes (Császártöltés, 1879. február 24.Budapest, 1933. március 4.), Budapest székesfőváros tanácsnoka, főjegyzője, az elnöki ügyosztály vezetője, akivel 1927. augusztus 29-én kötött házasságot Budapesten. 1953-ban Ocskay Kornél operaénekes felesége lett.

Fontosabb színházi szerepei szerkesztés

  • Melinda (Katona József: Bánk bán)
  • Reagan (Shakespeare: Lear király)
  • Pepi néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
  • Monna Vanna (címszerep)
  • Cárnő (címszerep)
  • Bátki Tercsi (Falu rossza)
  • Gyurkovicsné (Gyurkovics lányok)
  • Kossuthné (Kossuth)
  • Regan (Lear király)
  • Erzsébet királyné (III. Richárd)
  • Emilia (Othello)

Filmszerepei szerkesztés

  • Éjféli találkozás (1915)
  • A szív rejtelmei (1922) – az Éjszaka
  • Az őrszem (1924)
  • Az orvos titka (1930)
  • Az új rokon (1934) – nagynéni
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938) – Linka, Ladányi Mihály földbirtokos felesége

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés