Ganócs
Ganócs (németül: Gamischdorf, horvátul: Orišje/Gamištrof) Pusztaszentmihály településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenlandban, a Németújvári járásban.
| Ganócs (Gamischdorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Pusztaszentmihály része |
| Járás | Pusztaszentmihály |
| Alapítás éve | 1427 |
| Polgármester | Erich Sziderits (ÖVP) |
| Irányítószám | 7535 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 06′ 31″, k. h. 16° 15′ 30″47.108611°N 16.258333°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 31″, k. h. 16° 15′ 30″47.108611°N 16.258333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ganócs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésNémetújvártól 10 km-re északnyugatra a Strém jobb partján fekszik.
Története
szerkesztésA települést 1427-ben még "Kemeenfalwa" alakban említik először.[1] 1428 és 1599 között "Kemenfalva, Kemenfalwa, Kemynfalva" néven szerepel a korabeli forrásokban. A németújvári uradalomhoz tartozott, mely 1524-től a Batthyány család birtoka volt. 1532-ben valószínűleg elpusztította a török, mely után németekkel telepítették be. Mai német neve csak 1608-ban bukkan fel először "Gamersdorf" alakban. A 17. században általában "Gamersdorf, Gamischdorf" néven szerepel, mai magyar neve csak az 1850-es évek óta volt használatos. Első kápolnáját 1730-ban Radosits Ádám építtette. A Radosits család itteni birtokát 1742-ben 6600 forintért gróf Batthyány Lajos vásárolta meg. 1812-ben 117, 1832-ben 265 lakosa volt. Első iskoláját valószínűleg 1833-ban építették, első tanítója Anton Marx ekkortól ismeretes. 1876-ban egy tűzvészben az egész falu leégett.
Vályi András szerint " GAMISDORF. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Oritsének szomszédságában, ’s ennek filiája, Német Újvárhoz fél mértföldnyire, határja középszerű, tulajdonságai hasonlók Berke faluéhoz, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Gamisdorf, horvát falu, Vas vmegyében, 286 kath. lak. F. u. h. Batthyáni. Ut. p. R. St. Mihály."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Ganocs, a Strém patak mellett fekvő község 50 házzal és 337 r. kath. vallású németajkú lakossal. Postája Puszta-Szt-Mihály, távírója Németujvár."[4]
1910-ben 316, túlnyomórészt német lakosa volt. 1921-ig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta. 2001-ben 168 lakosa volt.
Nevezetességei
szerkesztésSzent Vid tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1846-ban épült, 1865-ben renoválták.
További információk
szerkesztés- Pusztaszentmihály hivatalos oldala (németül)
- Ganócs a dél-burgenlandi települések honlapján (németül)
- A település rövid képes ismertetője[halott link] (angolul)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
