Főmenü megnyitása

Pusztaszentmihály (németül: Sankt Michael im Burgenland, horvátul: Sveti Mihalj) mezőváros Ausztriában, Burgenlandban, a Németújvári járásban.

Pusztaszentmihály (Sankt Michael im Burgenland)
Sankt Michael im Burgenland Rathaus.jpg
Pusztaszentmihály címere
Pusztaszentmihály címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Németújvári járás
Alapítás éve1274
Polgármester Erich Sziderits (ÖVP)
Irányítószám 7535
Körzethívószám 03327
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség963 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság231 m
Terület18,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztaszentmihály (Ausztria)
Pusztaszentmihály
Pusztaszentmihály
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 07′ 40″, k. h. 16° 16′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 40″, k. h. 16° 16′ 10″
Pusztaszentmihály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszentmihály témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Németújvártól 9 km-re északnyugatra a Strém bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Első említése 1274-ben IV. László egy oklevelében "Scent Mihal" néven, azonban kutatók vitatják, hogy Pusztaszentmihály, vagy talán a ma is Magyarországhoz tartozó Rábaszentmihály lehetett a vonatkozó falu. A Magyar katolikus lexikon szerint plébániája már 1300-ban létezett, templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték. A település nevét is templomának védőszentjéről kapta. A település minden kétséget kizáró első írásos említése 1428-ból származik "Zenthmyhal" alakban abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond király megerősíti birtokaiban Lévai Cheh Pétert. 1524-ben a település a Batthyányak németújvári uradalmának része lett. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után 1538-ban horvátokkal telepítették be újra. 1605-ben Bocskai hajdúi felégetik, valószínűleg ekkor kapta a „puszta”- ragadványnevet.

1662-ben Batthyány Ádám halála után birtokait két fia között osztották fel. Batthyány Kristóf lett a hercegi ág, míg Batthyány Pál a grófi ág alapítója. Szentmihály a grófi ágé lett, de a következő évben már Batthyány Kristófé, aki Zsámánddal cserélte el. A Rákóczi-szabadságharc alatt a nyugat-magyarországi térség is heves harcok színtere volt, melyek nem kerülték el Szentmihályt sem. Az 1768-as urbárium szerint Szentmihály fő birtokosai a németújvári Batthyány-uradalom, valamint a Lipics, Szilágyi családok, továbbá Francsics Ádám és Ferenc, Bárdics Ferenc és Jobbágy Zsigmond voltak. 1806-ban és 1809-ben francia csapatok szállták meg a települést. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás ugyan földbirtokhoz juttatta a parasztokat, azonban később ezek feldarabolódásához, végül nagymértékű kivándorláshoz vezetett.

Vályi András szerint „SZENT MIHÁLY. Puszta Sz. Mihály. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Németújvárhoz 1 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős.”[2]

Fényes Elek szerint „ Puszta-Szent-Mihály, St. Michael, horvát-német falu, Vas vgyében, 678 kath. lak., paroch. sz.-egyházzal. Földje nehéz agyag. Szőlőhegy. Erdő. F. u. h. Batthyáni. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály.”[3]

Vas vármegye monográfiája szerint „ Puszta-Szent-Mihály, 132 házzal és 1062. nagyobbára németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. Itt van a körjegyzőség székhelye. A lakosok önsegélyző-egyesületet tartanak fenn. Plébániája 1608-ban már fennállott, jelenlegi temploma azonban 1778-ban épűlt. A kegyúri jogokat Kottulinszky Teodóra grófnő gyakorolja. A községben, mely nagy környéknek góczpontja, már 1826-ban nyitottak magyar iskolát. Földesurai a Batthyány herczegek voltak.”[4]

1910-ben 1583 lakosából 1438 német, 89 magyar, 46 horvát, 10 egyéb nemzetiségű volt. 1921-ig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta. A Lajtabánsági összetűzésekben 1921 augusztusában az egyik első áldozat a helyi körjegyző Illés József lett (a település honlapja szerint a magyar szabadcsapatok áldozata lett). Az osztrák 11-es hegyivadász zászlóalj egységei végül 1921 novemberében vonultak be Szentmihályra. 1938-ban, az Anschluß után (Burgenland közigazgatási megszüntetésekor) Stájerországhoz (ekkor Gau Steiermark), a fürstenfeldi kerülethez csatolták. Az orosz csapatok 1945 áprilisában vonultak be a településre. 1956 novemberében és decemberében számos magyarországi menekült érkezett ide. 1971-ben három más községgel egyesítik, ezek: Rábort (Rauchwart im Burgenlad), Ganócs (Gamischdorf) és Salafa (Schallendorf), utóbb Rábort kivált. 1977-ben mezővárosi rangot kapott. 2001-ben 1100 lakosából 1055 német, 32 horvát, 8 magyar, 5 egyéb nemzetiségű lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a település közepén kis dombon áll. Elődje 1300-ban már állt, mai formájában 1778-ban építették.
  • A templomtól nem messze áll az 1909-ben emelt Mária-oszlop az amerikai kivándorlók emlékoszlopa.
  • 1994-ben nyílt meg a mezőgazdasági technikai múzeum, ahol a mezőgazdasági műveléshez, a gyümölcs és szőlőtermesztéshez használt gépek, szerszámok tekinthetők meg.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés