Garamkelecsény

község Szlovákiában

Garamkelecsény (szlovákul Hronské Kľačany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Garamkelecsény (Hronské Kľačany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1275
PolgármesterMiroslav Kollár
Irányítószám935 26
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség1401 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség186 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület7,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 24″, k. h. 18° 34′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 24″, k. h. 18° 34′ 06″
Garamkelecsény weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Lévától 3 km-re, északnyugatra fekszik.

Története szerkesztés

Első említése 1209-ben „Chelecen” alakban szerepel abban a pápai oklevélben, amely a garamszentbenedeki apátságot erősíti meg birtokaiban. Ez a korai település feltételezhetően áldozatul esett a tatárok pusztításának, akik miután végigrabolták a Garam bal partját, 1241. június 12-én átkeltek a folyón és betörtek a Felvidék nyugati részeire, valamint Bars vármegye északi területére. 1275-ben „Kelechen” alakban, majd 1302-ben újra feltűnik a falu neve, melynek lakói ekkor Bars várának szolgálatában álltak. 1388-tól a falu már a lévai váruradalomhoz tartozott. 1570-ben „Kelechen” néven említik. 1634-ben a falu közvetlen közelében épült meg a Perec csatorna, mely vízvédelmi célokat szolgál. 1664-ben a török kiűzése után az elnéptelenedett településre új lakók érkeztek. 1715-ben kocsmája és 27 adózó háztartása volt. 1764-ben említik első ismert bíróját, Ján Bakajt.

Vályi András szerint: „Garam Kelecsény. Tót falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik ó Barshoz közel, és annak filiája, földgye, és réttye jó, szőlejik alatt kaszállnak, vagyonnyait könynyen el adhattyák.[2]

1828-ban 83 házában 550 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Garan-Kelecsény, Bars m. tót falu, Léva és Bars közt: 549 kath., 4 evang. lak. s kövér rétekkel és szántóföldekkel. F. u. h. Eszterházy. Ut. post. Léva.[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Garamkelecsény, Léva közelében fekvő tót kisközség, 1368 róm. kath. vallású lakossal. E községről már 1209-ben találunk említést egy azon kori oklevélben. 1390-ben Sárai László az ura. A XV. század közepén azonban Lévai János és a szent-benedeki káptalan pörösködnek miatta. 1489-ben az elpusztított községek között van említve. Folyvást a mai nevén szerepel, így 1506-ban is, a mikor Ulászló a Harasztiakat az időközben elzálogosított birtokba vezetteti. 1618-ban már mint a lévai vár tartozéka, Keleczeny alakban, egyike volt a vármegye behódolt községeinek. Ezen túl azután Léva várának urai a birtokosai. 1797-ben teljesen puszta község volt, a mit a községházán őrzött egykorú oklevél bizonyít, mely szerint akkoriban Jaklin Miklós, Olsa Mátyás, Móré Zsigmond, Névery Ádám és Nagy Mátyás felhivást bocsátanak ki az iránt, hogy a kik e puszta helyen meg akarnak szállani és házakat építeni, azokat a nevezettek mindenben támogatni fogják, sőt a szükséges vetőmagvakat ingyen bocsátják rendelkezésükre, a községhez tartozó malmot pedig szintén a falubelieknek, illetve a letelepülőknek engedik át használatra. E felhivásnak volt is foganatja, mert néhány évvel később már lakott községet találunk itt. A községet azonban 1830-ban a tűz pusztította el. Katholikus temploma megrongálva bár, de a településkor már fennállott, mert 1784-ben épült. A község postája, távirója és vasúti állomása Léva.[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1880-ban 704 lakosából 698 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 860 lakosából 35 magyar és 777 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 941 lakosából 22 magyar és 911 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1072 lakosából 26 magyar és 1037 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1034 lakosából 2 magyar és 1032 csehszlovák volt.

1930-ban 1190 lakosából 2 magyar és 1175 csehszlovák volt.

1991-ben 1524 lakosából 2 magyar és 1516 szlovák volt.

2001-ben 1468 lakosából 1459 szlovák és 6 magyar volt.

2011-ben 1463 lakosából 1429 szlovák és 7 magyar.

Neves személyek szerkesztés

  • Itt született 1859. január 22-én Peske Géza magyar festőművész.

Nevezetességei szerkesztés

  • Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1932-ben épült, ma ez a falu messze kiemelkedő, legmagasabb építménye.
  • Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt régi, római katolikus temploma 1784-ben épült, ma a temetőben áll. Elődje egy 1764-ben épített kápolna volt.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés