Giglóc
Giglóc (szlovákul: Giglovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
| Giglóc (Giglovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Zuzana Bochová |
| Irányítószám | 094 05 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 146 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 149 m |
| Terület | 4,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 43′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 43′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giglóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Varannótól 22 km-re északkeletre, a Kisdomásai- és a Nagydomásai-víztározó, valamint az Olyka-patak háromszögében fekszik.
Története szerkesztés
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GIGLOCZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Holcsikócz, és Jeszenócz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdője van, szőleje nints, piatza Varannón.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Giglócz, tót falu, Zemplén vármegyében, N. Domasa fil. 168 római 30 g. kath., 7 zsidó lak. 379 h. szántófölddel. F. u. gr. Sztáray, Beöthy. Ut. p. Nagymihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Giglócz, tót kisközség, a hol mindössze 18 ház van. Lakosainak száma 146, kik vallásukra nézve római katholikusok. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. A sztropkói uradalom tartozéka volt. Hajdan Gygulócz alakban is írták a nevét. A XVI. század vége felé Rákóczy Ferencznek és Krucsay Bálintnak voltak itt részbirtokaik. Később a Jekelfalussyak, majd a Sztáray grófok és a Beőthyek, valamint a Van Dernáth és a Csáky grófok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis itt is szedte áldozatait. A faluban nincs templom.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 172 szlovák lakosa volt.
2011-ben 153 lakosából 148 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1923-ban épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk szerkesztés
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
