Giovannini Kornél

Giovannini Kornél (Budapest, 1940. augusztus 2. –) magyar bábművész, színész, rendező, bábtervező, író.

Giovannini Kornél
Életrajzi adatok
Született1940augusztus 2. (83 éves)
Budapest
SzüleiGiovannini Rudolf
Kozelniczky Ilona
Pályafutása
IskoláiBábszínészképző Tanfolyam (1983)
Aktív évek1981
Híres szerepeiBendő törpe Grimm fivérek – Károlyi Amy: Hófehérke és hét törpe
Botaboláb Jonathan Swift – Kardos G. György: Gulliver Liliputban
Darling papa James Matthew Barrie – Balogh Géza – Tótfalusi István: Pán Péter
Díjai
További díjakBlattner Géza-díj (2023)

Giovannini Kornél IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

„Őseim ladin nyelven beszéltek, ez amúgy a legkisebb svájci–olasz nyelvjárás. Az 1800-as évek elején jöttek Magyarországra a folytonos munka reményében. Tudomásom szerint meg is lelték, aztán elmagyarosodtak; édesapám kitûnő gyógyszerész volt, több szakmájába vágó könyve jelent meg…A Ferencvárosban nőttem fel…az Eötvös Gimnáziumba jártam… két esztendeig néhai miniszterelnökünk, Antall József tanított… Egy ideig a pantomimmal kacérkodtam, Gera Zoltánnal, László Bencsik Sándorral, Sándor Györggyel együtt tettem az első lépéseket. S mivel élnem is kellett valamiből, kerámiák készítéséből teremtettem elő a betevőt. A bábbal az első kapcsolatom a díszletmunkásság volt az akkori Bábszínházban, a hatvanas évek elején. Vonzott valami ehhez a műfajhoz…[1]

– Giovannini Kornél

Budapesten született, 1940. augusztus 2-án. Édesapja Giovannini Rudolf gyógyszerész, gyógynövény-szakember, édesanyja: Kozelniczky Ilona. Érettségije után az Egyetemi Színpadon, 1958-ban pantomimesként kezdte.[2] Keramikusként dolgozott,[3] és 1973-tól került kapcsolatba debreceni bábosokkal. Itt, előbb a Ludas Matyi Bábszínházban dolgozott, majd alapító tagja és később művészeti vezetője is lett a debreceni Vojtina Bábszínháznak. 1981-től a Pécsi Nemzeti Színházból hivatásos társulattá szerveződő Bóbita Bábszínháznak első rendezője volt. A Színművészeti Főiskola Bábszínészképzőjén 1983-ban kapott diplomát, és attól az évtől az Állami Bábszínház társulatához szerződött. 1992-től új név alatt működik a színház, azóta a Budapest Bábszínház művésze, nyugdíjasként 2010-ig még vállalt fellépéseket. Rendezőként dolgozott Győrben is a Vaskakas Bábszínházban. Számos írása, könyve jelent meg, melyek közül többet saját maga illusztrált: festményeivel, rajzaival, verseivel. Folyamatosan jelennek meg bábos kultúrtörténeti kötetei. Bábtervezőként természetes anyagokból (kőből, fából, agyagból) készíti bábfiguráit[4] többek között Budapesten,[5] Győrben,[6] Pécsen és Szombathelyen is voltak kiállításai.

Fontosabb szerepeiből

szerkesztés

Rendezéseiből

szerkesztés
  • Trencsényi-Waldapfel Imre – Giovannini Kornél Neoptolemosz (Vojtina Bábszínház)
  • Giovannini Kornél – Megyeri Béla – Szabó Tibor: Az oroszlán és az egér (Vojtina Bábszínház)
  • Giovannini Kornél: Krokik (Vojtina Bábszínház)
  • Giovannini Kornél: Árgyélus királyfi (Vojtina Bábszínház)
  • Giovannini Kornél: Mátyás mesék (Vojtina Bábszínház)
  • Arany János: Toldi (Vojtina Bábszínház)
  • Arany János: Buda halála (Sáfár Együttes)
  • Petőfi Sándor: János vitéz (Sáfár Együttes)
  • Fésűs Éva – Gebora György: A csodálatos nyúlcipő
  • Grimm fivérek: Hófehérke és a hét törpe
  • Lyman Frank Baum: Óz, a csodák csodája (Vaskakas Bábszínház)
  • Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona (Vaskakas Bábszínház)
  • Giovannini Kornél – Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (Bóbita Bábszínház)
  • Mesecsokor (Bóbita Bábszínház)

Bemutatott műveiből

szerkesztés
  • Trencsényi-Waldapfel Imre – Giovannini Kornél: Neoptolemosz
  • Giovannini Kornél: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona
  • Giovannini Kornél – Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
  • Giovannini Kornél – Kormos István: Vackor mackó
  • Giovannini Kornél – Megyeri Béla – Szabó Tibor: Az oroszlán és az egér

Filmek, tv

szerkesztés
– A madárijesztő című rész (1987)
– Cirkusz a kertben című rész (1987)

Kiállításaiból

szerkesztés
  • Pécs (1992)
  • Szombathely (1994)
  • Víztorony Galéria (1996; 1997)
  • Magyarok Háza (1997)
  • Kelenvölgyi Kö­zösségi Ház (2003)