Főmenü megnyitása

Balogh Géza (rendező)

magyar rendező, színháztörténész, bábtörténész, műfordító, író, dramaturg

Balogh Géza (Budapest, 1936. május 30. –) rendező, színháztörténész, bábtörténész, műfordító, író, dramaturg.

Balogh Géza
Balogh Géza (fotó: Timor Shah)
Balogh Géza (fotó: Timor Shah)
Született Balogh Géza
1936május 30. (83 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Mattyasovszky Ágnes (1963–)
Gyermekei Eszter (1971)
Foglalkozása színházi rendező, színháztörténész
Iskolái gimnáziumi érettségi (Madách Imre Gimnázium, 1954)
Színművészeti Főiskola, Budapest,
Akadémie múzických umění, Divadelní fakulta, Prága, 1963.
Magiszteri akadémiai cím (magistr/Mgr.) 1995.
MLEE, filozófia-esztétika, 1979.
Kitüntetései Jászai Mari-díj

Szülei tisztviselők, édesapja jogász, 1957-ig a Fővárosi Tanácsnál dolgozott, majd elbocsátották. Ezután az István Kórház főkönyvelője lett. Édesanyja adminisztrátor volt.

Középiskolái befejezése után felvették a Színművészeti Főiskola színész szakára, majd az egyik rostavizsgán alkalmatlannak találták a pályára. Ezután különféle munkahelyeken dolgozott, majd 1957-ben az Állami Bábszínház tagja lett, ahol három évadon át színészként tevékenykedett. 1960-ban állami ösztöndíjjal a prágai Művészeti Akadémia bábművészeti tanszékének hallgatója lett, ahol 1963-ban bábrendező-dramaturgként kitüntetéssel végzett. Tanulmányai végeztével visszatért az Állami Bábszínházhoz, ahol rendezőként dolgozott. 1966-tól kilenc évadon át különböző drámai színházaknál rendezett, majd 1975-től visszatért a Bábszínházhoz, mint az országos részleg művészeti vezetője. Budapesti munkahelyén kívül több újonnan alakuló bábszínháznál, valamint külföldön és a Magyar Televíziónál is több alkalommal rendezett.

1964-től 1994-ig a Színháztudományi Intézet (később Magyar Színházi Intézet, jelenleg Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) tudományos munkatársaként a cseh, szlovák, lengyel, bolgár és a jugoszláviai színházak szakreferense, a nyelvterületeihez tartozó számos dráma fordítója. Ekkor kezdett tanulmányírással is foglalkozni. Több könyvet írt és szerkesztett a lengyel és a cseh színházról, valamint a bábjáték elméletéről.

Az Állami Bábszínház és jogutódja, a Budapest Bábszínház kötelékében működő bábszínészképző tanára, ill. vezetője.

1998 és 2004 között a Képzőművészeti Főiskola látványtervező tanszékén tanít.

Az UNIMA (Nemzetközi Bábművész Szövetség) Magyar Központjának alelnöke majd elnöke, jelenleg örökös tiszteletbeli elnöke, 2000 és 2008 között a nemzetközi VB tagja.

Rendszeresen publikál hazai és külföldi színházi folyóiratokban, több színházi lexikon, antológia szerkesztője, munkatársa, szerkesztőbizottságának tagja. A Kortárs magyar színészlexikon (1991) és az Új kortárs magyar színészlexikon (2000) egyik szakszerkesztője.

Tartalomjegyzék

MagánéleteSzerkesztés

1963-ban házasságot kötött Mattyasovszky Ágnessel. Egy lányuk van, Eszter (1971) és két unokájuk, Ambrus Bendegúz (2003) és Ambrus Nimród (2005).

IskoláiSzerkesztés

  • Madách Imre Gimnázium, gimnáziumi érettségi (1954)
  • Színművészeti Főiskola, Budapest
  • Akadémie múzických umění, Divadelní fakulta, Prága, 1963.
  • Magiszteri akadémiai cím (magistr/Mgr.) 1995.
  • MLEE, filozófia-esztétika, 1979.

Fontosabb rendezéseiSzerkesztés

  • Hans Christian Andersen-František Pavlíček: A csalogány (Kassai Állami Bábszínház, Csehszlovákia, 1963, vizsgarendezés)
  • Ludvik Aškenazy-Végh György-Balogh Géza: Ellopták a Holdat! (Állami Bábszínház, 1964)
  • Pápa Relly: Dani Bogárországban (Állami Bábszínház, 1965)
  • Krzysztof Choiński: Riadó (Honvéd Művészegyüttes, 1967)
  • Szilágyi György-Semsei Jenő: Hogy is volt...? (Mezei Évával, Honvéd ME, 1967)
  • Iszidor Stok-Balogh Géza: A világ teremtése (Honvéd ME, 1967)
  • John Reed-Eörsi István-Gyurkó László-Mezei Éva-Balogh Géza-Novák Ferenc: Tíz nap, amely megrengette a világot (Mezei Évával, Honvéd ME,1967)
  • Jean Kerr: Mary, Mary (Jókai Színház, Békéscsaba, 1971)
  • Szigligeti Ede: Nagyapó (Jókai Színház, 1972)
  • Joseph Kesselring: Arzén és levendula (Jókai Színház, 1973)
  • Carlo Gozzi-Heltai Jenő: A szarvaskirály (Jókai Színház, 1973)
  • Valentyin Katajev: A kör négyszögesítése (Jókai Színház, 1973)
  • Valentyin Katajev: Bolond vasárnap (Népszínház, Narodno pozorište, Szabadka, Jugoszlávia, 1973)
  • Bródy Sándor: A tanítónő (Lunacsarszkij Színház, Penza, Szovjetunió, 1974)
  • Grigorij Gorin: A gyújtogató (Katona József Színház, Kecskemét, 1974)
  • Örkény István: Macskajáték (Nyugat-csehországi Városi Színház, Cheb, Csehszlovákia, 1975)
  • Arany János-Gáli József: Rózsa és Ibolya (Állami Bábszínház,1978, 1993)
  • Gogol-Balogh G.: Az orr (Állami Bábszínház,1979)
  • Samuel Beckett: Jelenet szöveg nélkül II. (Állami Bábszínház, 1999)
  • Vargha Balázs: Jeles napok (Állami Bábszínház, 1981)
  • Manuel de Falla: Pedro mester bábszínháza (Állami Bábszínház, 1982)
  • Carlo Gozzi-Heltai Jenő: A szarvaskirály (Állami Bábszínház, 1983)
  • Alfred Jarry: Übü király (Állami Bábszínház, 1985)
  • James Matthew BarriePán Péter (Állami Bábszínház, 1988)
  • Balogh G.: Doktor Faust (Állami Bábszínház, 1990)
  • Rudyard Kipling-Balogh G.: A dzsungel könyve (Állami Bábszínház 1991)
  • Muszorgszkij-Balogh G.: Egy kiállítás képei (Budapest Bábszínház, 1993)
  • Balogh G.: Ali baba és a negyven rabló (Budapest Bábszínház, 1993)
  • Jean Bodel: Szent Miklós csodája (Budapest Bábszínház, 1994)
  • Fazekas Mihály-Balogh G.: Lúdas Matyi (Mesebolt Bábszínház, Szombathely, 1994)
  • Benedek Elek-Balogh G.: Többsincs királyfi (Vojtina Bábszínház, Debrecen, 1995, 2002)
  • Arany János-Gáli József: Rózsa és Ibolya (Nagyvárad, Románia, 1998)
  • Petőfi Sándor-Éltető József: János vitéz (Mesebolt Bábszínház, Szombathely, 1999)
  • Bartók Béla-Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára (Budapest Bábszínház, 2004)
  • Joseph Haydn: Az égő ház (Kövér Béla Bábszínház, Szeged, 2004)
  • Carlo Gozzi-Heltai Jenő: A szarvaskirály (Budapest Bábszínház, 2007)

BábfilmjeSzerkesztés

Televíziós bábjátékaiSzerkesztés

KönyveiSzerkesztés

  • A Napsugár fél évszázada; Békés Megye Képviselő-testülete Magyar Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, Békéscsaba, 1999 (Békési műhely)
  • Bábszínház 1949-1999; szerk. Balogh Géza, tan. Molnár Gál Péter; Budapest Bábszínház, Bp., 1999
  • A bábjáték Magyarországon. A mesebarlangtól a Budapest Bábszínházig; Budapest Bábszínház–Vince, Bp., 2010
  • Fejezetek a bábjáték történetéből; OSZMI, Bp., 2015 (Bábtár)
  • Németh Antal színháza. Életút és pályakép történelmi keretben; Nemzeti Színház, Bp., 2015 (Nemzeti Színház kiskönyvtára) + DVD

ForrásSzerkesztés

  • MTI Ki kicsoda 2009

További információkSzerkesztés