Gleinstätten

község Ausztriában

Gleinstätten osztrák mezőváros Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 2863 lakosa volt.

Gleinstätten
Gleinstätten címere
Gleinstätten címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8443
Körzethívószám03457
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség2792 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
Terület21,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 13″, k. h. 15° 22′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 13″, k. h. 15° 22′ 11″
Gleinstätten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gleinstätten témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Gleinstätten a Leibnitzi járásban
 
A gleinstätteni kastély
 
Román stílusú oroszlános dombormű a Szt. Mihály-templomban

Gleinstätten a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régióban, a Fekete- és Fehér-Sulm (a Mura mellékfolyója) összefolyásától északkeletre. Az önkormányzat 7 falut fog össze (valamennyit a saját katasztrális községében): Dornach (88 lakos), Gleinstätten (1012), Haslach (255), Maierhof (263), Pistorf (610), Prarath (171), Sausal (432).

A környező települések: északra Sankt Andrä-Höch, keletre Kitzeck im Sausal, délkeletre Großklein, délre Sankt Johann im Saggautal és Oberhaag, nyugatra Sankt Martin im Sulmtal.

Története

szerkesztés

Gleinstättent eredetileg Micheldorfnak hívták. Egy 1245-ös oklevélben említés történik egy bizonyos Konrad Micheldorfer erődítményéről. A salzburgi nemesi lista szerint 1285 és 1607 között a von Gleinzok kezében volt a település, amely ekkorra már nevet változtatott. 1728-ban a Khönberg grófok szerezték meg az uradalmat és 1885-ig meg is tartották - legalábbis a kastélyt, mert a lakosság 1848-ban felszabadult a hűbéri kötöttségek alól. A helyi önkormányzat 1850-ben alakult meg.

Amikor a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, Gleinstätten a Stájer reichsgauba került. A második világháború után a brit megszállási zónához tartozott.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Pistorf községet Gleinstättenhez csatolták.

A gleinstätteni önkormányzat területén 2017 januárjában 2863 fő élt. A lakosság 1961 és 2001 között lendületesen növekedett és elérte a 2915 főt; azóta fokozatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 96,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból, 1,4% pedig a volt Jugoszláviából (Szlovénia és Horvátország kivételével) és Törökországból érkezett. A munkanélküliség 2,5%-os volt.

Látnivalók

szerkesztés
 
A kerek kápolna
  • a gleinstätteni kastély a 16-17. században épült. Mai formájában 1666-ban készült, miután egy tűzvész miatt reneszánsz stílusban átépítették. A földszinten található egy 1556-os dátumú oszlop. A kastélyban ma koncerteket és más kulturális eseményeket tartanak. A kastély mögött tanösvény indul.
  • Gleinstätten Szt. Mihály-plébániatemplomát már 1381-ben említik. 1692-ben átépítették. Tornya 1757-ből származik. Barokk főoltárát a kastély kápolnájából költöztették át. Északi falán verekedő oroszlánokat ábrázoló, román stílusú dombormű látható, feltehetően még az első templomból maradt meg.
  • a pistorfi Anna-kápolna.
  • a sausali kerek Schwarzl-kápolna a 19. század közepén épült.
  • a sausali Terézia-villa (Theresienschlössl)
  • a sausali neoklasszicista Terézia-kápolna

A város futballcsapata az SV Union Tondach Gleinstätten az ötödosztályban játszik.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gleinstätten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.