Hebelt Ede

Hebelt Ede (Budapest, 1879. február 16. – Budapest, 1961. július 3.) szociáldemokrata politikus, ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő.

Hebelt Ede
Született	1879. február 16. Budapest
Elhunyt	1961. július 3. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus, ügyvéd, képviselő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1922. június 19. – 1926. november 26.) magyarországi parlamenti képviselő (1948. augusztus 4. – 1949. május 5.)
Kitüntetései	Demény Pál-emlékérem (1990)
Sírhelye	Farkasréti temető (Tor-249. fülke)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

1908-tól Eperjesen a jogakadémia tanára volt, majd egyetemi magántanárrá nevezték ki, emellett pedig a Jogvédő Egyesület ügyészeként is működött. Még 1905-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Az őszirózsás forradalmat követő időszakban a kultuszminisztériumban dolgozott a diákügyi miniszteri biztosa irányítása alatt. A kommün alatt a munkásegylet tanára, illetve vezetője volt. 1922-ben Sopron nemzetgyűlési képviselője lett. A Horthy-korszak idején számos kommunistaellenes perben képviselte a védelmet, és a Magyarországi Vörös Segélyben is tevékenykedett. A világháború után támogatója volt a két munkáspárt együttműködésének, 1954–1956 között pedig az MDP KB tagja volt. 1961-ben halt meg Budapesten.

1992-ben posztumusz megkapta a Demény Pál-emlékérmet.

Műve

• Tanulmányok a jogügyletről. A jogtudomány szociológiai vagy kritikai módszere (Bp., 1912)

Emlékezete

• 1968 és 1990 között utcanév őrizte az emlékét Budapest Pasarét városrészében (Hébelt Ede névalakban), bizonyára nem függetlenül attól, hogy a második világháború utolsó éveiben valahol azon a környéken élt egy szükséglakásban; az utca ma a Pázsit utca nevet viseli.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929
• Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Bp., Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub