Hínárfélék
A hínár (szinonimája: moszat) a vízinövények társulása. Csendes, lassú folyású folyóban vagy állóvízben a víz színe alatt tenyésző többféle indás, virágos növény.[1] Szétágazó indái a vízben való mozgást (úszást, csónakázást) akadályozzák.[1] A fogalom magában foglalja a Rhodophyta (vörös), Phaetophyta (barna) és Chlorophyta (zöld) algákat. A hínárok fajtái, például a barna moszat, megfelelő környezetet biztosít a halászterületek és egyéb tengeri fajok számára, így a táplálék forrását is védik; míg más fajok, mint a planktonikus algák a Föld oxigénjének 90%-át biztosítják.
A természetes hínár ökoszisztémák időnként veszélyben állnak az emberi tevékenység miatt. Például a barnamoszatok mechanikus kiásása elpusztítja a forrást és az erre támaszkodó halászterületeket. Más erők szintén fenyegetést jelentenek a hínárokra: a lila tengeri sün (angolul purple urchin) ragadozóinak pusztítása miatt ezek az élőlények elszaporodtak, és a Kalifornia partján található barnamoszat-erdők (angolul kelp forest) nagy részét elpusztították.[2]
Az emberek hosszú múltra tekintenek vissza a tengeri moszatok felhasználásában. Az elmúlt években a moszattenyésztés globális mezőgazdasági gyakorlattá vált, amely élelmiszereket, alapanyagokat biztosít különböző vegyi felhasználásokhoz, illetve szarvasmarha-takarmányokat és műtrágyákat. A tengeri ökológiában és a szén-dioxid felszívásában betöltött jelentőségük miatt a közelmúltban a tengeri moszatok termesztésére, mint a szén-dioxid biológiai megsemmisítésére vonatkoztak, más előnyök mellett, például a tápanyagszennyezés csökkentése, a part menti vízi fajok megnövekedett élőhelye és a helyi óceán savasodásának csökkentése.[3] Az IPCC "további kutatási figyelmet" javasol mérséklési taktikaként.[4]
Taxonómia szerkesztés
A hínár nem rendelkezik hivatalos meghatározással, de egyértelműen jelzi az óceánnal való társulás követelményét, és szabad szemmel látható. A kifejezés az óceánban elterjedt mindkét virágos növényre utal, de nagyobb tengeri algákra is utal. Általában a többsejtű algák számos csoportjának egyike: vörös algák, zöld algák és barna algák. A hínárnak nincs közös többsejtű őse, amely polifiletikus csoportot alkotna. Ezenkívül a tengeri moszatokról szóló irodalomban időnként figyelembe veszik a kékzöld algákat (Cyanobacteria).[5]
A hínárok fajainak számáról még mindig vitáznak a tudósok, de nagy valószínűséggel több ezer fajtája van.[6]
Felhasználása szerkesztés
A hínárnak több felhasználási módja van, például a tenyésztés[7] vagy a gyűjtögetés.[8]
Mint étel szerkesztés
A moszatot a világ több pontján is fogyasztják, főleg Kelet-Ázsiában: Japánban, Kínában, Koreában és Tajvanon, de Délkelet-Ázsiában is fogyasztják: Brunei-ben, Szingapúrban, Thaiföldön, Burmában, Kambodzsában, Vietnámban, a Fülöp-szigeteken és Malajziában,[9] de fogyasztják még Dél-Afrikában, Belizében, Peruban, Chilében, Kanadában, Skandináviában, Délnyugat-Angliában,[10] Írországban, Wales-ben, Hawaii-on, Kaliforniában és Skóciában is.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Hínár szó jelentése. Wikiszótár
- ↑ California's crashing kelp forest (angol nyelven). phys.org . (Hozzáférés: 2021. február 24.)
- ↑ (2017. április 25.) „Can Seaweed Farming Play a Role in Climate Change Mitigation and Adaptation?” (angol nyelven). Frontiers in Marine Science 4. DOI:10.3389/fmars.2017.00100. ISSN 2296-7745.
- ↑ Chapter 5: Changing Ocean, Marine Ecosystems, and Dependent Communities, IPCC SROCC 2019, 447–587. o. (2019)
- ↑ (1994. április 25.) „Morphology, life histories, and morphogenesis”. Seaweed Ecology and Physiology, 1–68. o. DOI:10.1017/CBO9780511626210.002.
- ↑ Oceanography and Marine Biology: An Introduction to Marine Science. Oxford University Press Inc (2012. március 1.). ISBN 9780878936021
- ↑ „Seaweed farmers get better prices if united”, Sun.Star, 2008. június 19.. [2008. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. március 4.)
- ↑ Springtime's foraging treats, 2007. január 6. (Hozzáférés: 2008. július 16.)
- ↑ Mohammad, Salma (2020. január 4.). „Application of seaweed (Kappaphycus alvarezii) in Malaysian food products”. International Food Research Journal 26, 1677–1687. o.
- ↑ Devon Family Friendly – Tasty Seaweed Recipe – Honest!. BBC, 2005. május 25. (Hozzáférés: 2012. június 28.)
