Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő

Habsburg–Lotaringiai Mária Anna (ismert még mint Ausztriai Mária Anna főapátnő, németül: Erzherzogin Maria Anna von Österreich, olaszul: Arciduchessa Maria Anna d'Asburgo-Lorena; Firenze, 1770. április 21. – Neudorf, 1809. október 1.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Péter Lipót toscanai nagyherceg (későbbi német-római császár) és Spanyolországi Mária Lujza gyermeke, aki 1791 és 1800 között a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.

Mária Anna
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna Ferdinanda Jozefa Sarolta Johanna
Maria Anna of Austria (1770-1809).png
Uralkodóház Habsburg–Lotaringiai
Született 1770. április 21.
Firenze
Elhunyt 1809. október 1. (39 évesen)
Neudorf
NyughelyeTemesújfalu
Édesapja II. Lipót német-római császár és magyar király
Édesanyja Spanyolországi Mária Lujza
Tisztség főapátnő
Vallása római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Anna témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Származása, testvéreiSzerkesztés

Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. Az uralkodópár 16 gyermeke közül Mária Anna főhercegnő született negyedikként.

A felnőtt kort megérő testvérek:

PályafutásaSzerkesztés

Ifjúkorát Firenzében, majd Bécsben és Prágában töltötte, belépett egy apácarendbe. Apja, Lipót császár trónra lépése után átvette a prágai Hradzsinban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát, majd 1791-ben ő lett e kolostor főapátnője („Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”). Az apátságot Mária Terézia alapította 1755-ben. A kolostor főapátnője 1766-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt.

1791-től a Szent Teréz kolostor főapátnőjére ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-főhercegnője Csehországban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a kancellár mögött. Mária Anna főhercegnő, 4 nappal főapátnővé való felszentelése után, a cseh püspökök segédlete mellett a prágai Szent Vitus-székesegyházban vezette saját édesanyjának, Mária Ludovika spanyol infánsnőnek cseh királynévá koronázását.

 
Mária Anna főhercegnő síremléke a temesújfalui templomban, az Eötvenesi Lovász-család sírboltjában.

Mária Anna főhercegnő 1800-ban visszavonult, és 1809. október 1-jén, 39 éves korában hunyt el Temesújfalun Eötvenesi Lovász Zsigmond császári-királyi kamarás vendégeként, annak helyi kastélyában.

További információkSzerkesztés