Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna főhercegnő

Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna Gabriella főhercegnő, teljes német nevén Erzherzogin Maria Johanna Gabriele Josepha Antonia von Österreich (Bécs, 1750. február 4. – Bécs, 1762. december 23.); Mária Terézia császárné leánya, osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő.

Mária Johanna Gabriella főhercegnő
Született	1750. február 4. Bécs
Elhunyt	1762. december 23. (12 évesen) Bécs
Szülei	Mária Terézia magyar királynő I. Ferenc német-római császár
Foglalkozása	arisztokrata
Kitüntetései	Csillagkeresztes Rend
Halál oka	feketehimlő
Sírhelye	császári kripta
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Johanna Gabriella főhercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Származása, testvérei

Mária Johanna Gabriella főhercegnő
(J.É. Liotard pasztellrajza)

Mária Johanna Gabriella főhercegnő édesapja I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár (1708–1765) volt, édesanyja Mária Terézia császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő (1717–1780) volt.

A császári pár 16 gyermekének sorában Johanna Gabriella született tizenegyedikként. A felnőttkort megérő testvérei:

• Mária Anna Jozefa főhercegnő (1738–1789), betegsége miatt egy Klagenfurti kolostorba vonult vissza.
• József Benedek Ágost főherceg (1741–1790), később II. József néven német-római császár, magyar és cseh király (1764–1790).
• Mária Krisztina főhercegnő (1742–1798), aki 1766-ban Albert Kázmér szász–tescheni herceghez (1738–1822) ment feleségül.
• Mária Erzsébet főhercegnő (1743–1808), akit XV. Lajos francia király feleségéül szántak, de betegsége miatt egy innsbrucki kolostorba kényszerült vonulni.
• Károly József Emánuel főherceg (1745–1761), fiatalon meghalt.
• Mária Amália főhercegnő (1746–1804), aki 1769-ben I. Ferdinánd parmai herceghez (1751–1802) ment feleségül.
• Péter Lipót József főherceg (1747–1792), I. Lipót néven toszkánai nagyherceg, 1790–92 között II. Lipót néven német-római császár, magyar és cseh király.
• Mária Johanna Gabriella főhercegnő (1750–1762), tizenkét évesen meghalt.
• Mária Jozefa főhercegnő (1751–1767), akit elhalt nővére, Johanna Gabriella után szintén IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de ő is meghalt az esküvő előtt.
• Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814), aki elhalt nővérei helyett 1768-ban feleségül ment IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz (1751–1825), a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyhoz, így Nápoly és Szicília királynéja lett.
• Ferdinánd Károly Antal főherceg (1754–1806), Lombardia főkormányzója, aki 1771-ben Estei Mária Beatrix modenai hercegnőt (1750–1829), és megalapította a Habsburg-ház Este-Modenai ágát.
• Mária Antónia főhercegnő (1755–1793), aki 1770-ben XVI. Lajos francia király felesége lett. Lajos Károly francia trónörökös herceg édesanyja. A francia forradalom során férjével együtt kivégezték. Fia 1795-ben fogságban halt meg.
• Miksa Ferenc főherceg (1756–1801) püspök, kölni választófejedelem, a Német Lovagrend nagymestere.

Rövid ifjúsága

Mária Johanna Gabriella főhercegnő a hátrahagyott emlékezések szerint különösen szeretetreméltó kislány volt, a császári család és az udvartartás egyik kedvence. Testvérei közül Mária Jozefához állt a legközelebb, aki egy évvel volt fiatalabb nála. Sülve-főve együtt voltak, egy gyerekszobában laktak, dajkájuk is ugyanaz a személy volt.

Mária Johanna Gabriellát már 12 évesen eljegyezték IV. Ferdinánd nápolyi királlyal, de a kislány röviddel az esküvő előtt meghalt himlőben. Ahogy oly sok leánytestvére, ő is Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok kriptájában (Kaisergruft) nyugszik.

Mária Johanna Gabriella halála után húgát, Mária Jozefát jegyezték el IV. Ferdinánd nápolyi királlyal, már a kelengyéjét is kiállították, de 1767-ben ő is meghalt himlőben, így 1768-ban végül a tizenharmadik testvér, Mária Karolina Lujza főhercegnő lett Ferdinánd felesége, később Nápoly és Szicília királynéja.

Külső hivatkozások

• Johanna Gabriella főhercegnő életrajzi adatai.

Irodalom

• Niederhauser Emil: Mária Terézia, Pannonica, Budapest, 2000, ISBN 963-9252-14-X
• Thea Leitner: Habsburgs vergessene Kinder (A Habsburgok elfeledett gyermekei), Piper, 1996, ISBN 3-492-21865-2
• Friedrich Weissensteiner: Die Töchter Maria Theresias (Mária Terézia leányai), Kremayer & Scheriau, Bécs, 1991.
• Hugh Montgomery-Massingberd (kiadó): Burke's Royal Families of the World, 1. kötet: Európa & Latin-Amerika, Burke's Peerage Ltd, London, 1977.