Hajnal Jenő (újságíró)

(1899–1977) újságíró

Hajnal Jenő, született Hatschek Jenő (Hőgyész, 1889. december 25.[1]New York, 1977. július 11.) újságíró.

Hajnal Jenő
SzületettHatschek Jenő
1889. december 25.
Hőgyész
Elhunyt1977. július 11. (87 évesen)
New York
Állampolgársága
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Hatschek Sámuel nagyváradi születésű festő és Lőwenstein Fanni fia. Kaposváron járt középiskolába. Ezután vidéki újságok munkatársa volt Szabadkán és Nagyváradon, majd 1912-ben megszervezte az első újságíró sztrájkot Dutka Ákossal, Marton Manóval és Nagy Andorral közösen. Az első világháború idején a fővárosba költözött. Itt a Déli Hírlapnál, később pedig a Világnál dolgozott, majd 1918 októberében az Ember című lapban publikált egy riportot Lékai János Tisza elleni merényletéről, amely országos szenzáció lett.

Az 1918. októberi őszirózsás forradalom során a Nemzeti Tanács megbízta a posta ellenőrzésével, így az ellenforradalmi előkészületek híre a címzettek helyett a Nemzeti Tanácshoz jutott, a vérontást pedig ezáltal elkerülték. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Ujságnál dolgozott. Később kivándorolt Bécsbe, ahol az Ember és a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. A magyarországi fehérterrorról Hamburgerné című könyvében, valamint Osztrákországi levelek című cikksorozatában számolt be, utóbbit Mikes Kelemen stílusában írta.

Az 1930-as évektől Párizsban, majd 1940-től New Yorkban élt egészen haláláig. Itt baloldali emigráns lapok munkatársa volt, 1961–1966 között a Zsidó Szemlét szerkesztette. Az 1960-as évektől már egy évben egyszer hazalátogatott. Kívánságának megfelelő hamvait Magyarországra szállították és a Farkasréti temetőben helyezték el.

Álneve: Harmadik Kelemen.

Művei szerkesztés

  • Hamburgerné (Wien, 1920)
  • A Gólem új legendája (New York, 1943)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004
  • Élet és Irodalom; 1977. aug. 6. (Vezér E.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai 1919/1945. Összeáll. Markovits Györgyi (Bp., 1975)
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Németh Mária: Külföldi magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok címjegyzéke és adattára 1945-1970 (Bp., 1975)
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Vezér Erzsébet: H. J. halálára (Élet és Irod., 1977. aug. 6.)