Főmenü megnyitása

Halász Henrik, 1883-ig Kohn[1] (Hódmezővásárhely, 1865. augusztus 7. – Budapest, 1949) zsidó származású magyar orvos.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Kohn Ferenc és Fischer Júlia fia. A gimnáziumot szülővárosában végezte, s emellett egy francia nevelő a francia s német nyelvre, továbbá zenére is oktatta. 1884-ben a budapesti egyetemen orvosnövendék lett, majd másodéves korában Lenhossék József demonstrátorául alkalmazta. Ötödéves korában Mihalkovits tanár gyakornoka, majd másodsegédje volt. 1890-ben orvosdoktori oklevelet nyert és Thanhoffer Lajos II., majd egy évre I. asszisztensének nevezte ki. 1892-ben külföldre ment és meglátogatta Boroszló, Lipcse, Drezda, Berlin, London, Párizs és Bécs orvosegyetemeit, s az orr-, gége- és fogbántalmak tanulmányozásával foglalkozott.

Már gimnáziumi tanuló korában írt a Képes Családi Lapokba, s a hódmezővásárhelyi lapokba franciából fordított tárcákat és elbeszéléseket. 1892-ben cikke jelenet meg a Gyógyászatban (1892. A kéz- és lábújak egy ritka monstruositása és annak öröklése.)

Először szülővárosában, később Miskolcon lett gyakorló és közkórházi főorvos.[2]

Természetes terápiaSzerkesztés

Az 1920-as évektől fejlesztette ki természetes terápiáját (rákos és más betegek kezelésére). Szemléletének megfelelően teljes terápiájában fő helyen áll a természetes táplálkozás, a böjtök, a gyümölcskúrák. Ezeket egészítette ki más természetes gyógymódokkal. 45 fok hőmérsékletű izzasztófürdőket alkalmazott másodnaponként. Betegeit az egész kúra folyamán kb. 16 ízben így izzasztotta 15-30 percig. A bevezető 7-8 napos teljes böjt (citromos víz) után több hetes gyümölcskúra, majd vegyes nyers koszt következett. A természetes gyógyintézeti ápolás mellett három héten keresztül minden nap 10-16 liternyi 37 fokos vízzel bélmosást végeztetett. Mindezt naponta háromszor légzőgyakorlatok, mélylégzés, szabadban való séták, testmozgás (torna, jógagyakorlatok), fürdő, napkúra kísérte.[3]

"Rákot csak úgy gyógyíthatunk meg, ha regeneráljuk az egész szervezetet. A rák ezután a regeneráció folyamán önmagától eltűnik."[4]

MűveiSzerkesztés

  • A berlini, londoni és párisi fogásziskolákról. Bpest, 1892. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
  • Vese kettős húgyvezérrel. Bpest, 1892. (Különny. az Orvosi Hetilapból és németül az Anatom. Anzeigerben, 1894.)
  • A hangrésszűkület, a hangszalagok hártyás összeszövése. Bpest, 1893. (Különny. a Gyógyászatból.)
  • A boncztan tanításának néhány újabb módszeréről. Bpest, 1894. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
  • Ritka fogfejlődési anomalia egy eset kapcsán. Bpest, 1894. (Különny. a Gyógyászatból; németül is az Allg. Mediz. Centralzeitungban.)
  • Fogbántalmak viszonya a gégehuruthoz. Bpest, 1894. (Különny. a Gyógyászatból.)
  • A rákbetegség megelőzése és gyógyítása természetes gyógymóddal, 1939
  • Meglepő sikerű gyógyítás böjtkúra útján, reprint-2013. (Belső Egészség Kiadó)

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1883. évi 46836. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1883. év 10. oldal 6. sor.
  2. zsidó lexikon. [2018. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
  3. Dr. Oláh Andor: A rák természetes gyógymódja és megelőzése, 1989
  4. Halász Henrik: A rákbetegség megelőzése és gyógyítása természetes gyógymóddal, 1939.

ForrásokSzerkesztés

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Halász Henrik. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.

További információkSzerkesztés

  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub