Hatkóc
Hatkóc (szlovákul: Hodkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Hatkóc (Hodkovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Polgármester | Gabriel Sobota |
| Irányítószám | 044 21 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 339 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 323 m |
| Terület | 7,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 40′ 38″, k. h. 21° 05′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 38″, k. h. 21° 05′ 59″ | |
| Hatkóc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hatkóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Kassától 12 km-re, nyugat-délnyugatra fekszik.
Története szerkesztés
1427-ben „Horhkowch” néven említik először, de a falu már a 14. században is létezett. A rajta keresztülfolyó Hudkó-patak neve már 1318-ban feltűnik az oklevelekben „Hothkou” alakban. 1427-ben kilenc portát számláltak a faluban, amely Semsey Ferenc birtoka volt. A 16. századtól a községet a környező településekhez hasonlóan sorozatosan érték a török támadások. Ezek következtében lakossága jelentősen lecsökkent, sokan elmenekültek. 1553-ban hat, 1564-ben négy portája volt. 1563-ban nagyobb török támadás érte, melynek következtében lakói északra menekültek. 1570-ben ez a terület is a török hódoltság része lett. Ebben az évben csak három fél portát írnak össze a településen, melyekben zsellérek laknak. Később a Csákyak hajdani szepesvári uradalmának központja volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HATKÓTZ. Hatkovcze. Elegyes tót falu Abaúj Várm. földes Ura Semsey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, Jászó Újfalunak filiája, határja hegyes, és néhol soványas, más javai meglehetősek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hatkocz, tót falu, Abauj vmegyében, a szomolnoki országutban: 320 kath., 4 zsidó lak. F. u. Semsey Lajos, cs. k. aranykulcsos. Ut. p. Meczenzéf.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Hatkócz 33 házzal és 253 tót ajku lakossal. Postája Semse.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938-ban az egyik példája volt a csehszlovák fél érvelésének az 1910-es népszámlálási adatok megbízhatatlanságáról.[5]
Népessége szerkesztés
1880-ban 251 lakosából 11 magyar és 224 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 253 lakosából 18 magyar és 234 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 240 lakosából 116 magyar és 123 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 216 lakosából 177 magyar és 37 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 208 lakosából 160 magyar és 45 csehszlovák volt.
1930-ban 232 lakosa mind csehszlovák volt.
1941-ben 222 lakosából 211 magyar és 11 szlovák volt.
1970-ben 256 lakosából 255 szlovák volt.
1980-ban 262 lakosából 261 szlovák volt.
1991-ben 269 lakosa mind szlovák volt.
2001-ben 267 lakosából 265 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 293 lakosából 283 szlovák volt.
2021-ben 339 lakosából 328 (+2) szlovák, 1 magyar, (+2) ruszin, 3 egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 26.)
- ↑ http://sk.wikisource.org/wiki/Materiál_slovenských_expertov_na_komárňanských_rokovaniach_v_okt._1938_o_nespoľahlivosti_uhorskej_národnostnej_štatistiky_z_roku_1910
- ↑ ma7.sk
