Havasi cincér

A havasi cincér (Rosalia alpina) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Havasi cincér
Havasi cincér Ausztriában
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Cucujiformia Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea) Család: Cincérfélék (Cerambycidae) Alcsalád: Hőscincérformák (Cerambycinae) Nem: Rosalia Audinet-Serville, 1833 Faj: R. alpina
Tudományos név
Rosalia alpina (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Cerambyx alpinus Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Havasi cincér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi cincér témájú médiaállományokat és Havasi cincér témájú kategóriát.

2019-ben Magyarországon az „Év rovara”.

Előfordulása

A havasi cincér előfordulási területe az Ibériai-félszigettől egészen a Kaukázus hegységig tart. Közép-Európában már sok helyütt kipusztult. Rendszeresen előfordul még Magyarországon és Dél-Európában valamint Szlovákia keleti részén. Ritka és védett faj. Élete az idős fákhoz kötött.

Magyarországon elsősorban a Dunántúli-középhegység, a Mecsek, illetve a Dunántúli-dombság bükköseiben is találkozhatunk vele. Az Északi-középhegység egyes részein is gyakori.

Megjelenése

A havasi cincér 1,5-3,8 centiméter hosszú. Európa egyik legszebb bogara. Sűrű, kék vagy kékesszürke szőrzete és a szárnyfedőkön, valamint az előháton látható bársonyfekete rajzolata alapján összetéveszthetetlen. A hím csápja hosszabb, mint a teste, a nőstényé körülbelül testhosszúságú. A csápok ízeinek végét fekete szőrkoszorú övezi.

Életmódja

A havasi cincér dombságok és középhegységek öreg lomberdeiben található meg (nevével ellentétben tehát nem a "havasok" lakója). Közép-Európában bükkön él, délen kőrisen, dión és gyertyánon is.

Szaporodása

Havasi cincérek párosodás közben

A nőstény elhalt, de napsütötte bükktörzsek meglazult kérge alá rakja petéit. A lárvák több év múlva néhány centiméter mélyen a törzs felszíne alatt bábozódnak be. Az imágók júniustól szeptemberig láthatók bükkfarakásokon, elhalt bükkfákon. A hímek a nappali forróságban különösen aktívak, és hevesen védelmezik a területüket. Ilyenkor repülnek is. A nőstények kevésbé mozgékonyak. Az imágók zavarás esetén (pl. megfogásukkor) cirpelő hangot adnak ki úgy, hogy az előtor és a középtor egymást átfedő recézett felületeit összedörzsölik.

Egyéb

A havasi cincér a Duna–Ipoly Nemzeti Park címerállata.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
• Merkl Ottó, Vig Károly: Bogarak a pannon régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely, 494 pp., 2009.
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  

További információk

• havasi cincér - Rosalia alpina (Linnaeus, 1758). izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. október 30.)