Főmenü megnyitása

Henry Morton Stanley

walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató

Sir Henry Morton Stanley (Denbigh, 1841. január 28.London, 1904. május 10.) walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató, akit az európai szemek elől eltűnt David Livingstone felfedező utáni kutatása tett híressé. Kongóban Bula Matari, azaz „a Sziklatörő” néven ismerik, születésekor a neve John Rowlands volt.

Henry Morton Stanley
újságíró, Afrika-kutató
újságíró,
Afrika-kutató
Született John Rowlands
1841. január 28.
Denbigh
Elhunyt 1904. május 10. (63 évesen)
London
Állampolgársága
Házastársa Dorothy Tennant (1890 – 1904. május 10.)
Foglalkozása
  • újságíró
  • felfedező
  • politikus
  • író
Tisztség Member of the 26th Parliament of the United Kingdom (1895. július 15. – 1900. szeptember 17.)
Kitüntetései
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel
  • Patron’s Medal (1873)[1]
  • Grande Médaille d'Or des Explorations (1878)
  • Vega Medal (1883)
Sírhely Surrey

Henry Morton Stanley aláírása
Henry Morton Stanley aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Morton Stanley témájú médiaállományokat.

Szülei nem voltak házasok, és egy dologházban (a mai HM Stanley Kórház, St Asaph) nőtt fel. 1859-ben, 18 éves korában az Amerikai Egyesült Államokba hajózott. New Orleansba érkezve barátkozott össze egy Stanley nevű gazdag kereskedővel, akinek a nevét később felvette.

Tartalomjegyzék

Újságíró leszSzerkesztés

Miután az amerikai polgárháborúban mindkét harcoló oldalon katonai szolgálatot teljesített, Samuel Fortser Tappan ezredes, egy volt újságíró, felvette az Indián Békebizottság (Indian Peace Commission) tudósítójának, hogy a bizottság munkájáról újságoknak tudósítson. James Gordon Bennett (1795-1872), a New York Herald alapítója azonban hamarosan saját újságjához szerződtette.

Livingstone (1870-71)Szerkesztés

Újságírói pályájának korai szakaszáról „Korai utazásaim Amerikában és Ázsiában” (My Early Travels and Adventures in America and Asia, 1895) című könyvének első kötetében írt. A Herald tengerentúli tudósítója lett és 1869-ben Bennett fia, James Gordon Bennett, Jr. (1841-1918), aki apját követte a lap élén 1867-es nyugdíjba vonulása után, azzal bízta meg, hogy találja meg a skót misszionárius és felfedező David Livingstone-t, akiről tudták, hogy Afrikában van, de jó ideje nem adott életjelt magáról.

 
„Ugyebár Doktor Livingstone-hoz van szerencsém?”

Stanley talán kicsit kiszínezett elbeszélése szerint, amikor megkérdezte Bennettet, mennyit költhet, a következő volt a válasz: „Vegyél ezret (font sterlinget) most, és ha elment, vegyél még ezret, és ha azt elköltötted, még ezret, és ha végeztél vele, még ezret, és így tovább: Csak találd meg Livingstone-t!

Stanley Zanzibárra utazott és felszerelt egy expedíciót mindenből a legjobbat vásárolva, nem kevesebb mint 200 teherhordóval. 1871. november 10-én a Tanganyika-tó közelében, Ujijiben rátalált Livingstone-ra és saját leírása szerint ezzel a kérdéssel köszöntötte: „Ugyebár Doktor Livingstone-hoz van szerencsém?” (Dr. Livingstone, I presume?) Amire Livingstone azt válaszolta: „Igen, és hálás vagyok, hogy itt vagyok és üdvözölhetem.” (Yes, and I feel thankful that I am here to welcome you.)

Stanley csatlakozott Livingstone felfedezőútjához és megállapították, hogy nincs kapcsolat a Tanganyika-tó és a Nílus között.

Újabb út a Kongó folyóhozSzerkesztés

Hazatértekor könyvet írt tapasztalatairól. A New York Herald és a brit Daily Telegraph ezután úgy döntöttek, hogy közösen finanszírozzák Stanley egy újabb expedícióját Afrikába. 1874 novemberében Afrika keleti partjáról indult 350 fős expedíciójával a Viktória-tóhoz. A magukkal vitt egyárbócos hajóval, melynek Lady Alice volt a neve és a szárazföldön részekre szedve szállították, Stanley körbehajózta a Viktória- és a Tanganyika-tavat is. Ennek során kizárta, hogy kapcsolatuk lenne a Kongó-folyóval. A szárazföldön tovább haladva 1876 októberében érték el Nyangwé-nél a Kongót. Innen egy arab rabszolga-kereskedő,Tippu Tib embereivel kiegészülve, kb. 1000 fővel indultak észak felé. Mintegy 320 km megtétele után az arabok cserben hagyták, de Stanley hol kenukkal a vízen, hol gyalog a szárazföldön folytatta az utat. Mintegy 30 alkalommal megütközött a bennszülöttekkel. Végül 1877 augusztusában 114-en érték el a tengerpartot. Így Stanley ezen az újabb úton többek közt tisztázta Afrika utolsó nagy rejtélyét: végigkövette a Kongó folyó útját a torkolatig.

Viták Stanley körülSzerkesztés

Stanley afrikai tevékenységét végig viták övezték. Idős korában sok energiát kellett arra fordítania, hogy tisztázza magát a vádak alól, amelyek szerint afrikai expedícióit erőszak és brutalitás kísérte. Azt a véleményt tulajdonították neki, hogy „a vademberek nem tisztelnek semmit, csak az erőt, a hatalmat, a bátorságot és a döntőképességet”. Halálesetekért is hibáztatták, közvetve pedig azért, hogy II. Lipót belga király megszerezte a Kongói Szabadállamot.

Az Emin pasa expedícióSzerkesztés

1886-ban Stanley expedíciót indított, hogy „megmentse” Emin pasát, a dél-szudáni Equatoria kormányzóját. Hatalmas nehézségek és sok ember halála árán 1888-ban megtalálta Emint, felfedezte a Rwenzori-hegységet és az Edward-tavat, és 1890-ben Eminnel és életben maradt követőivel együtt hagyta el Afrika belső területeit.

Ezután visszatért Európába, feleségül vette a walesi művészt, Dorothy Tennantet és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselője lett, mint a londoni Lambeth borough unionista küldötte.

Londonban halt meg. Sírját a surrey-i Pirbright Szent Mihály templomának temetőjében nagy gránittömb jelöli.

MagyarulSzerkesztés

  • Utazásom Közép-Afrikában, vagy Utazás Afrika aequatoriális részének nagy tavai körül és a Livingstone folyón lefelé az Atlanti Óceánig, 1-2.; Révai, Bp., 1883
  • A legsötétebb Afrikában. Emin pasának, Ekvátoria kormányzójának fölkeresése, megszabadítása és visszavonulása, 1-3.; 3. köt. társszerzője Mounteney Jephson; Ráth, Bp., 1891
  • Hogyan találtam meg Livingstonet; ford. Juhász Vilmos; Officina, Bp., 1944 (Officina könyvtár)

Külső hivatkozások (angolul)Szerkesztés

  • Hall, Richard : Stanley. An Adventurer Explored, London, 1974.
  • Stanley, Henry M. (ed. Dorothy Stanley) : The Autobiography of Henry M. Stanley, New York, 1909, 1969.
  • Hughes, Nathaniel, Jr. Sir Henry Morton Stanley, Confederate ISBN 0-8071-2587-3 reprint with introduction copyright 2000, from original, The Autobiography of Sir Henry Morton Stanley (1909)
  • Dugard, Martin: Into Africa: The Epic Adventures of Stanley and Livingstone, 2003. ISBN 0-385-50451-9
  • Hochschild, Adam: King Leopold's Ghost, 2002. ISBN 0-330-49233-0
  • Liebowitz, Daniel; Pearson, Charles: The Last Expedition: Stanley's Mad Journey Through the Congo, 2005. ISBN 0-393-05903-0
  • Pakenham, Thomas: The Scramble for Africa. Abacus History, 1991. ISBN 0-349-10449-2

Stanley életrajzok magyarulSzerkesztés

  • Stanley utazásai, kalandjai és felfedezései Afrikában. Stanley eredeti művei alapján, Burdo életrajzi vázlatának felhasználásával írta Jankó János; Athenaeum, Bp., 1907
  • Stanley, Henry Morton, a nagy afrikai kutató önéletírása (Átdolgozta Sebestyén Károly) Budapest 1912, Singer és Wolfner
  • Wassermann Jakob: Bula Matari (Fordította: Benedek Marcellné) Budapest 1933, Utazási Könyvek Kiadó

ForrásokSzerkesztés

  1. Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2018