Hernádzsadány
Hernádzsadány (szlovákul: Ždaňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Hernádzsadány (Ždaňa) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1270 | ||
| Polgármester | Ján Kokarda | ||
| Irányítószám | 044 11 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1383 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 248 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 178 m | ||
| Terület | 5,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 36′ 17″, k. h. 21° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 17″, k. h. 21° 21′ 00″ | |||
| Hernádzsadány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádzsadány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Története szerkesztés
1222-ben a váradi regestrumban említik először „Sudan” néven. Az Aba nemzetség birtoka, majd a család férfiági kihalása után, 1335-ben Károly Róbert király a Drugetheknek adta. 1415-től vámszedőhely lett. 1427-ben 36 portát számláltak a faluban, ezzel a nagyobb falvak közé számított. A 16. század első felében a magyar trónért folyó háborúk a község fejlődését is visszavetették. 1555-ben 5 és fél portát számoltak a településen. Ezután főként magyar lakossággal telepítették be és vegyes magyar-szlovák falu volt, mindvégig magyar többséggel. 1715-ben 8 család élt itt, 1720-ban 11 telek volt a faluban. A 18. században több környékbeli faluhoz hasonlóan katolikus szlovák lakosság érkezett ide.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSADÁNY. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik A. Mislyének szomszédságában, mellynek filiája; Osva, Tarcza, és Hernád’ öszve folyásaihoz is közel; határja jól termő.”[2]
A lakosság száma különösen a 19. század elején növekedett meg. 1828-ban már 762 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsadány, Abauj vm. magyar f. A. Mislyéhez 3/4-re: 310 r. kath., 78 g. kath., 1 evang., 215 ref., 130 zsidó lak. Ref. szentegyház. Synagóga. A Tarcza vize itt egyesül a Hernáddal. Határa termékeny; különösen rétjei buja növésüek; halászata nem megvetendő. F. u. Bónis, Horváth, Ocskay, Péchy, b. Orbán s m. Ut. posta Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Csány közvetlen szomszédságában fekszik Zsadány, a füzéri járás és a járásbiróság székhelye. Csinos falu 165 házzal, 671 magyar és tót lakossal. Postája helyben van, távirója Csányban. Itt Pallaghy János örököseinek a jelenlegi földbirtokosoknak csinos urilakuk van.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
A II. világháború után magyar lakosságát kitelepítették, 2001-ben mindössze négy magyar lakta.
Népessége szerkesztés
1880-ban 763 lakosából 440 magyar, 271 szlovák és 30 német anyanyelvű volt. Ebből 391 római katolikus, 177 református, 96 izraelita, 93 görög katolikus és 6 evangélikus vallású volt.
1890-ben 671 lakosából 291 magyar és 360 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 858 lakosából 596 magyar és 249 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 970 lakosából 793 magyar és 112 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 893 lakosából 72 magyar, 79 zsidó és 705 csehszlovák volt. Ebből 601 római katolikus, 146 református, 84 izraelita, 55 görög katolikus és 2 evangélikus vallású volt.
1930-ban 968 lakosából 32 magyar és 896 csehszlovák volt.
1941-ben 1016 lakosából 938 magyar és 78 szlovák volt.
1991-ben 1291 lakosából 4 magyar és 1233 szlovák volt.
2001-ben 1335 lakosából 4 magyar és 1298 szlovák volt.
2011-ben 1351 lakosából 5 cigány, 4 magyar és 1255 szlovák volt.
2021-ben 1383 lakosából 11 (+27) cigány, 3 (+10) magyar, (+5) ruszin, 2 (+1) egyéb, 1264 (+6) szlovák és 103 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei szerkesztés
- A Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1907-ben épült romantikus stílusban.
- Evangélikus temploma a 18. század utolsó harmadában épült.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 5.)
- ↑ ma7.sk
Források szerkesztés
- Elena Miroššayová: Pohrebisko v Ždani v kontexte vývoja severného Potisia v dobe halštatskej
