Hirosima

Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.

Hirosima (広島市)
Hirosima zászlaja
Egyéb jelképek
Fa	Cinnamomum camphora
Virág	Nerium oleander
Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Csúgoku
Prefektúra	Hirosima prefektúra
Polgármester	Tadatosi Akiba
Irányítószám	730-8586
Testvérvárosok	Lista Csungking Montréal Volgográd Hannover Tegu Nagaszaki Ypres Honolulu megye
Népesség
Teljes népesség	1 306 589 fő (2018) +/-
Földrajzi adatok
Terület	905,01 km²
Időzóna	JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Hirosima Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 23′, k. h. 132° 27′34.383333333333, 132.45
Hirosima weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat.

Története

A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban a nagy hatalmú Móri család feje, Móri Terumoto (1553–1625) daimjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi Meidzsi-restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 1894–95. évi orosz–japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak. 1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt.

Az atomtámadás

Hirosima az atomtámadás után.

1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul W. Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról neveztek el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak , vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15(± 20%) kilotonna TNT-egyenértékű robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és jellegzetes formájú, gomba alakú füstfelhő („gombafelhő”) kialakulásával kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.

Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

Közlekedése

1961 óta van repülőtere.

Irodalom

• Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
• Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
• Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997
• Fegyvertípusok enciklopédiája – Hét évezred fegyvereinek kézikönyve, 2. kiadás, Athenaeum, 1999

További információk

• Honvédelem.hu
• Peter Kuznick és Mark Selden kutatása
• Potsdami nyilatkozat
• Okinavai csata
• My God, what have we done?