Horóc
Horóc (szlovákul Horovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.
| Horóc (Horovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Puhói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1259 | ||
| Polgármester | Milan Velas | ||
| Irányítószám | 020 62 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 840 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 156 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 249 m | ||
| Terület | 5,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 02′ 43″, k. h. 18° 15′ 24″49.045300°N 18.256700°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 43″, k. h. 18° 15′ 24″49.045300°N 18.256700°E | |||
| Horóc weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horóc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésPuhótól 10 km-re délnyugatra, a Vág jobb oldalán fekszik, az 507-es út mentén.
Története
szerkesztés1259-ben „Gown” néven említik először. 1262-ben „Gowor” formában írják. Az Árpád-korban predialisták is élhettek a faluban. 1450-ben „Horowcz”, 1460-ban „Horowecz” néven szerepel az írott forrásokban.[2] Birtokosai a Horoveczky, Dulovszky, Nozdrovichky, később a Madocsányi családok voltak. 1515-től a lednici váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 31 ház állt a faluban. 1720-ban 23 adózója volt, közülük 22 zsellér. 1784-ben 47 házában 57 családban 351 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HORÓCZ. Horovce. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Rovnához közel, ’s révje is van, az Uraságnak kastéllyával ékes, földgye termékeny, legelője is elég van.”[3]
1828-ban 38 háza volt 411 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Horocz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, hol ezen rév vagyon. Táplál 408 kath., 6 zsidó lak. Ékesiti az uraság csinos kastélya. F. u. Madocsányi. Ut. p. Trencsén 5 óra.”[4]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 422, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 781 lakosából 779 szlovák volt.
2011-ben 829 lakosából 823 szlovák volt.
2021-ben 840 lakosából 817 szlovák, 1 egyéb és 22 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1639-ben Madocsányi Zsigmond jezsuita áldozópap és tanár.
- Itt született 1855. március 24-én Krasznyánszky Károly piarista szerzetes, paptanár, egyházi író.
- Itt született 1855. május 19-én Chorényi József illavai plébános, helytörténész.
- Itt született 1912-ben Karol Rebro jogtörténész, egyetemi professzor.[6]
- Itt halt meg 1787. június 4-én Gavlovics Márton Hugolin ferences szerzetes, pap, szlovák barokk egyházi író.
Nevezetességei
szerkesztés- Reneszánsz kastélya 1594-ben épült, később többször átépítették.
- Római katolikus temploma eredetileg reneszánsz stílusú, 1627-ben épült. A 18. században bővítették és barokk stílusban építették át.
- Kápolna a 18. század végéről.
- Mauzóleuma 1900 körül épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vö. Karol Rebro 1955: Z hospodársko-sociálnej minulosti obce Horovce. Právnické štúdie 3/2, 256-257.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ uniba.sk