Horvát Adolf Olivér

Horvát Adolf Olivér (Girált, 1907. március 6. – Zirc, 2006. augusztus 17.) római katolikus pap, ciszterci szerzetes, botanikus, gimnáziumi tanár. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „A.O.Horvát”.

Horvát Adolf Olivér
2004-ben Mánfai György felvétele
Életrajzi adatok
Született	1907. március 6. Girált
Elhunyt	2006. augusztus 17. (99 évesen) Zirc
Munkássága
Vallás	katolikus
Tisztség	szerzetes
Felszentelés	1929. szeptember 8.

Életútja

Horvát Adolf Olivér (némely forrásokban Horvát Olivér Adolf) 1907. március 6-án született az egykori felvidéki Sáros vármegye Girált nevű falujában. Édesapja, Horvát (Horowitz) Artúr törvényszéki orvos volt Debrecenben, húga (Irén) szintén ebben a városban élt, mint fogorvos. Horvát büszke volt rá, hogy anyagi ágon rokona volt Berzeviczy Gergely.

A debreceni Piarista Gimnáziumba járt, ahol 1924-ben érettségizett. A klasszikus műveltség elsajátítása mellett kiválóan megtanult latinul és görögül is. Nagy hatással volt rá Lendvai János piarista természetrajztanár, érdeklődését már ebben az időben felkeltették a természettudományok, különösen a sejtbiológia, melyből sikeres diákköri előadást is tartott.

Középiskolai tanulmányait befejezve 1924. augusztus 13-án lépett be a ciszterci rendbe. Visszaemlékezése szerint már kisgyermekként különös vonzalmat érzett a papi hivatás iránt, így került 19 éves korában Zircre, a Hittudományi Főiskolára. 1929. június 22-n ünnepélyes fogadalmat tett, szeptember 8-án pappá szentelték.

A teológia elvégzése után, 1928-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem tanult, ahol 1931-ben természetrajz-vegytan szakos tanári oklevelet, majd 1932-ben növényrendszertanból bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

A Dr. Horvát Adolf Olivér emlékkövet a Mecsek Egyesület állította 2007-ben a Nyugat-Mecsekben, a Vörös-hegy déli oldalán

1931-től a pécsi A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma biológiatanára, A rend megszüntetése után 1948-tól egyházi alkalmazásban a pécsi Maurinum orvos kollégiumának nevelőtanára, 1949-től a pécsi Hittudományi Főiskola előkészítő tanfolyamán tanított. Az államosításokat követően meg kellett válnia a középiskolai katedrától, 1951-ben áthelyezéssel Kaposvárra kerül, ahol a gimnázium, mezőgazdasági szakközépiskola és a tanítóképző biológiatanára, 1955-ben visszaköltözött Pécsre, ahol nyugdíjazásáig (1967-ig) a pécsi Széchenyi István Gimnázium biológiatanára.

Nyugdíjba vonulása után 1969-től a pécsi Akadémiai Szakbizottság tagja, ahol a növénytani és biológiai-természetvédelmi munkabizottság elnöki teendőit látta el. Nevéhez kötődik a Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportjának megalakítása, ahol 1979-től 1985-ig elnöki tisztséget töltött be, majd tiszteletbeli elnökké választották.

Kandidátusi címét 1958-ban kapta, akadémiai doktori értekezését 1991-ben védte meg, melynek címe: A Mecsek és környéke florisztikai és cönológiai kutatásinak eredményei.

Élete utolsó éveiben az 1916-ban létesített Szent István Tudományos Akadémia újjászervezésével foglalkozott, melynek már 1947 óta rendes tagja volt, így egyetlen életben lévő tagként ő biztosította azt a jogfolytonosságot, mely alapján az 1952-ben betiltott Szent István Akadémia 1998-ban újra alakulhatott.

Halálát megelőzően otthonában érte combnyaktörés, és bár a volt Honvéd Kórházban sikeresen megoperálták, de nagyon legyengült, szellemi ereje elhagyta. Zircre szállították, ahol a ciszterci rend központja van. 2006. augusztus 17-én hunyt el, Zircen temették el 2006. augusztus 29-én.

Munkássága

Kezdetben általános biológiával akart foglalkozni, majd 1932-33-ban Májer Móric herbáriumi anyagát dolgozta föl. A növénytakaró ökológiájával, fejlődéstörténetével és társulásával foglalkozott, a Mecsek és környéke növényvilágát kutatta. Az 1940-es években Külső-Somogy növényvilágát tárta föl. 1949-ben Boros Istvánnal a pécsi Janus Pannonius Múzeum alapítója.

Az MTA 1952-ben megbízta a Mecsek növényföldrajzi térképezésével. Írásainak száma kb. 140.

Tanítványa, Garay László (USA) az Andokban fölfedezett orchidea-nemzetséget róla Horvatia andicola néven írta le. 1987-ben tiszteletére jubileumi ülést rendeztek.

Díjai

• Nívódíj (1972, Pécsi Akadémiai Bizottság)
• Jávorka Sándor-díj (1982)
• MTESZ-díj (1985)
• Tudományos kutatói díj (1986, Baranya Megyei Tanács)
• Grastyán Endre-díj (1991)
• Pécs díszpolgára (1991)
• Széchenyi-díj (1993)
• Clusius-díj (1997)

Művei

• A baranyai flóraterület különlegességei (1934)
• A baranyai és déldunántúli flóraterület közös különlegességei (1935)
• A baranyai növényvilág kutatásának irodalma. Uo., 1935. (Pannónia Kvtár 12.)
• Ex flora Baranyensi (1935-36)
• Mediterrán elemek a baranyai flórában (1936)
• A Mecsek ritka virágai. A baranyai flórajárás különlegességei (1938)
• Kitaibel Pál Baranyában (1939)
• Kitaibel Pál botanikus naplófeljegyzései tolnai útjáról (1941)
• A Mecsek hegység és déli síkjának növényzete 1-2 (1942)
• A pécsi Mecsek - Misina - természetes növényszövetkezetei (1945)
• Mecseki gyertyános tölgyesek erdőtípusai (1958)
• Die Vegetation des Mecsek Gebirges und seiner Umgebung (1972)
• A Mecsek ritka virágai. A baranyai flórajárás különlegességei; ill. Csapody Vera; 4. átdolg., bőv. kiad.; Pécsi Akadémiai Bizottság, Pécs, 1988

Források

• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.  
• A Mecsek Egyesület honlapja
• Tudósok a Tudásközpontban: Horvát Adolf Olivér (1907-2006) botanikus
• A Baranyai-dombság honlapja
• Sopianicum - A Mecsek és környéke
• Természet Világa Archiválva 2021. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Petőfi Irodalmi Múzeum

További irodalom

• Botanisches Zentralblatt 1938:373.
• Schem. Cist. 1942:257.
• SZIA tagajánlás, 1947:32.
• Dr. Szabó László Gy.: Horvát Adolf Olivér 75 éves. Botanikai Közlemények, 1982:15.
• Dr. Szabó László Gy.: Horvát Adolf Olivér, a Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának elnöke 75 éves. Pécsi Műszaki Szemle, 1982. 2:25.
• Dr. Szabó László Gyula: Egymásért vagyunk. Pécsi Tudományegyetem, 2020. (Hozzáférés: 2020. június 26.) ISBN 9786150081724
• Kevey Balázs: Horvát Adolf Olivér köszöntése. Pécsi Műszaki Szemle, 1988. 3:24.
• Hallama Erzsébet: Fele játék, fele gyötrelem. Pécs, 1986:181.
• Beszélgetése Horvát Adolf Olivérrel. Vigília, 1986. 6:452.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998.
• Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997.
• Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Schematismus Congregationis de Zirc. Bp., 1942.
• Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
• Studia phytologica jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in anniversario nonagesimo nativitatis, 1907-1997; szerk. Borhidi Attila, Szabó László Gy.; JPTE, Pécs, 1997