Főmenü megnyitása

Horvátcsencs (németül: Kroatisch-Tschantschendorf, horvátul Hrvatska Čenča, a régi gradišćei alak szerint Hervatska Čenča, vagy Horvatska Čenča) Tobaj településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Horvátcsencs (Kroatisch-Tschantschendorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Tobaj településrésze
Járás Burgenland
Alapítás éve1582
Polgármester Manfred Kertelics (ÖVP)
Irányítószám 7540
Körzethívószám 03322
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Terület1,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Horvátcsencs (Ausztria)
Horvátcsencs
Horvátcsencs
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 05′ 50″, k. h. 16° 17′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 50″, k. h. 16° 17′ 15″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Németújvártól 7 km-re északnyugatra a Strém-patak jobb partján egy dombvonulat lábánál fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A szomszédos Taródcsencshez hasonlóan a 16. században tűnik fel. Horvát lakossága valószínűleg a 16. század első felében telepedett le az addig Németcsencs határához tartozó területen, mely a Beed, Radován, Tarródy és Tudor családok birtoka volt. Első írásos említése az 1582-es adóösszeírásban történt "Beed Chench" alakban. 1788-ig egyházilag a németújvári Szent Miklós plébániához tartoztak és egy horvát ferences szerzetes látta el szolgálatukat. Az 1605-ös adóösszeírásban már "Horvath Chench" alakban szerepel és Francsics Ferencnek 2 házzal 4 arannyal adózott. Az 1686 és 1690 közötti anyakönyvekben többségben horvát nevek találhatók. Később több nemesi család birtoka volt. 1720-ban 10 ház állt itt. Az 1779-es egyházi vizitáció szerint a házak és a birtokosok száma csaknem megegyezik. 1787-ben 32 házában 180 lakosa élt. Az 1812-es vizitáció szerint Batthyány Fülöp, Batthyány Károly és a Saladovits család a főbb birtokosai. 1828-ban 28 háza volt 209 lakossal. 1860-as földmegváltások iratai szerint Batthyány Fülöp herceg 15, gróf Batthyány Imre 5, Kartsay Sándor 28 egykori alattvalóval rendelkezett a faluban. 1869-ben 40 házában 220 lakos élt. 1871-ig a németcsencsi, 1886-ig a németszentgróti, 1900-tól a tobaji körjegyzőséghez tartozott.

Fényes Elek szerint " Horvát-Csencs, horvát falu, Vas vgyében, 230 kath. lak."[1]

Vas vármegye monográfiája szerint " Horvát-Csencs a Strém patak mentén fekvő falu, melynek r. kath. lakosai horvátajkúak. Házainak száma 45, lélekszám 268. Postája Pa.-Szt.-Mihály, távirója Német-Ujvár. A németújvári uradalomhoz tartozott."[2]

1910-ben 241, túlnyomórészt horvát lakosa volt. Az első világháborúnak 4 áldozata volt a községben. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A második világháborúban 9-en estek el az itteniek közül, az eltűntek száma 4 volt. 1971-ben Németcsencs, Taródcsencs, Pónic és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.

NevezetességeiSzerkesztés

1818-ban Jandrisovits Pál 30 aranyért keresztet állíttatott a község határában, amely ma is áll.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés