I. Maszúd gaznavida szultán

gaznavida uralkodó

Abu Szaíd Maszúd ibn Mahmúd al-Gaznavi (arab írással أبو سعيد مسعود بن محمود الغزنوي, tudományos átiratban Abū Saʿīd Masʿūd ibn Maḥmūd al-Ġaznawī), uralkodói nevén Siháb ad-Daula (arabul شهاب الدولة, átiratban Šihāb ad-Dawla) és Dzsamál al-Milla (جمال الملة, Ǧamāl ad-Dawla; 998 – Máríkala, 1041 eleje) gaznavida szultán volt (uralkodott 1030 októberétől haláláig).

I. Maszúd gaznavida szultán

Perzsia gaznavida szultánja
Uralkodási ideje
1031 1041
Született 998[1][2]
Gazni
Elhunyt 1041. január 17. (42-43 évesen)[3]
India
Édesapja Mahmúd gaznavida szultán
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Maszúd gaznavida szultán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Útja a trónig szerkesztés

Maszúd a hódításairól ismert Mahmúd al-Gaznavi első fiúgyermekeként jött világra apja trónra lépésének évében, 998-ban. 1014/1015 folyamán apja trónörökössé nyilvánította és Herát kormányzójává nevezte ki, amely minőségben 1020-ban hadjáratot vezetett a pogány Gúr vidéke ellen, a mai Afganisztánban. 1029-ben, a dzsibáli térség meghódítása során ő vezette apja nyugati, Hamadán és Iszfahán térségébe indított hadjáratait. Mielőtt Mahmúd 1030 áprilisában meghalt, váratlanul Maszúd tapasztalatlan öccsét, Muhammadot jelölte ki örököséül, így apjához hasonlóan Maszúdnak is fegyverrel kellett elragadnia a trónt fivérétől, akit októberben legyőzött, megvakíttatott és a fővárosban, Gaznában vett őrizetbe.

Uralkodása szerkesztés

 
Maszúd birodalmának és hadjáratainak térképe

Maszúd igyekezett hódító apja nyomdokain járva haladni, és bár komoly személyes bátorságról tett tanúbizonyságot, összességében nem bizonyult apjához hasonló tehetségnek. 1031-ben sikeresen avatkozott a makráni hűbéres fejedelemség trónviszályába, 103233 során pedig Kasmírba vezetett rablóportyát. Az indiai portyáknak azonban egy időre vége szakadt, mert a lahori helyőrség muszlim török parancsnoka, Ahmad Ínáltigin fellázadt, és a leverésére küldött, egyébként a hindu Tilak vezette hadsereg csak 1035-ben ért el sikert. 1036-tól aztán a szultán ismét személyes hadjáratokat vezetett az indiai területekre, nagy bátorságról téve tanúbizonyságot Hánszi várának ostrománál (1037).

Míg a keleti portyákkal foglalkozott, az iráni térség megtartására kisebb figyelmet tudott fordítani. Az apja által alig két évtizede meghódított Hvárezm 1032-től kezdődően kicsúszott a kezéből, és egyre több, a Szeldzsuk család vezette oguz török betörést szenvedtek el a horászáni határvidékek. 1033-ban megpróbálta elragadni Kermánt a buvajhida Abu Kálídzsár Marzbántól, de három év után hadait kiverték a tartományból. Gorgán és Tabarisztán vazallus fejedelme is két évig késlekedett az adóval, mire 1035-ben újra Maszúd hűségére sikerült kényszeríteni.

Maszúd uralkodásának második felében megszaporodtak a szeldzsuk betörések Horászánba, és a szultán csapatainál sokkal mobilabb nomádok többször legyőzték az ellenük küldött seregeket, míg a gaznavida erők zöme Indiában hadakozott. 10381039 során még Nisápurt és Balhot is meg tudták szállni egy időre. Az uralkodó végül úgy döntött, hogy személyesen számol le velük, ám a Merv és Szarahsz között vívott dandánkáni csatában megsemmisítő vereséget szenvedett 1040 májusában. Maszúd birodalma a csapástól az összeomlás szélére került: ő maga Gaznába menekült, miközben az oguzok elárasztották Horászánt és a nyugatabbi területeket. Attól tartva, hogy a szeldzsukok Afganisztán felé is előrenyomulnak, a szultán serege maradékaival India felé vonult, ám miközben átkelt az Induson, a máríkalai helyőrség fellázadt ellene és megölték. A hadsereg vak és bebörtönzött öccsét emelte ismét trónra, de rövidesen Maszúd fia, Maudúd szerezte meg a hatalmat. A későbbiekben három másik fia, Ali, Farruhzád és Ibráhím is hatalomra jutott.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Encyclopædia Universalis (francia nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  3. https://pantheon.world/profile/person/Mas'ud_I_of_Ghazni, Mas'ud I of Ghazni, 2017. október 9.

Források szerkesztés

  •   A Wikimédia Commons tartalmaz I. Maszúd gaznavida szultán témájú kategóriát.
  • C. E. Bosworth: Masʿūd b. Maḥmūd. In Encyclopaedia of Islam, VI. kötet. Szerk. C. E. Bosworth, E. van Donzel, W. P. Heinrichs, B. Lewis, Ch. Pellat. Leiden: E. J. Brill. 1991. 807. o.  
  • C. E. Bosworth: Ghaznavids. In Encyclopaedia Iranica, X. kötet. 2001. 578–583. o.  


Elődje:
Muhammad
Gazni szultánja
1030–1041
Utódja:
Muhammad
Elődje:
Muhammad
Horászán uralkodója
1030–1040
Utódja:
Csagri bég
Elődje:
Muhammad
Dzsibál uralkodója
1030–1040
Utódja:
Togril bég