III. Rupen örmény fejedelem
III. Rupen (1145 – 1187. május 6.), örményül: Ռուբեն Գ, franciául: Roupen III d'Arménie, seigneur des Montagnes, görögül: Ρουπέν Γ΄ της Αρμενίας, arabul: روبن سوم, latinul: Rupinus III Armeniae, princeps/dominus de montibus. A Hegyek ura Kilikiában. I. Theodórosz nikaiai császár utólagos apósa, I. (Anjou) Izabella későbbi jeruzsálemi királynő sógora és I. (Poitiers) Rupen Rajmund ifjabb örmény király anyai nagyapja. A Rupen-ház tagja.
III. Rupen | |
Kilikiai Rupen | |
a Hegyek ura | |
Ռուբեն Գ | |
Uralkodási ideje | |
1175. május 15. – 1187. május 6. | |
Elődje | I. Mleh |
Utódja | II. Leó |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Rupen-ház |
Született | 1145 ? |
Elhunyt | 1187. május 6. (42 évesen) ? |
Nyughelye | Trazargi kolostor |
Édesapja | István, Kilikia marsallja (1110 előtt–1165) |
Édesanyja | Rita, Barbaron úrnője (–1210 körül) |
Testvére(i) | I. Leó örmény király |
Házastársa | Izabella, Toron úrnője (?–1191 után) |
Gyermekei | 1. Aliz (1182–1234 után) 2. Filippa (1183–1219 körül) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésApja István, Kilikia marsallja, I. Leónak, a Hegyek urának a fia, anyja Rita, Szempad (Szembat) barbaroni úr lánya. Öccse, II. Leó a halála után lett a Hegyek ura Kilikiában, aki 1199. január 6-án királlyá koronáztatta magát VI. Henrik német-római császártól kapott koronával IV. Ottó német-római császár, III. Ince pápa és III. Alexiosz bizánci császár együttes támogatásával, a mainzi érsek jelenlétében, és alapította meg Kilikiában az új örmény államot 1045 óta.
Unokája Rupen Rajmund ifjabb örmény király mint fiú örökös számítottak az örményországi trónöröklésben a legesélyesebbeknek. Ennek ellenére végül Leót a kisebbik lánya, Zabel követte a trónon. II. András 1218-as örményországi látogatása változtatott a korábbi helyzeten. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,[1] és megegyeztek gyermekeik házasságában.
Gyermekei
szerkesztés- Feleségétől, Izabellától (?–1191 után), Toron úrnőjétől, IV. Henfridnek, Toron urának, I. (Anjou) Izabella 1192-től jeruzsálemi királynő első férjének a nővérétől, 2 leány:
- Aliz (1182–1234 után) örmény királyi hercegnő 1199-től, 1. férje Hetum (Vaszil) (1165/1273–1193), Csortuanlnak, Szaszun urának idősebbik fia, lásd lent, gyermekei nem születtek, 2. férje IV. (Ppitiers) Rajmund (1170 körül–1198/9), Tripolisz grófja, 1 fiú, 3. férje Vahram (?–1222), Korikosz ura, Joscelin királyi kamarásnak, a Kilikiai Örmény Királyság 1217–1219-es magyarországi követének a bátyja, nem születtek gyermekei, összesen 1 fiú:
- (Második házasságából): I. (Poitiers) Rupen Rajmund (1199–1222) ifjabb örmény király Antiochia fejedelme, felesége Lusignan Helvis (1190 körül–1216/9) ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő, Imre ciprusi király és iure uxoris jeruzsálemi király, valamint Ibelin Échive ramlai úrnő lánya, Lusignan Szibilla örmény királynénak, I. Leó örmény király második feleségének és I. Izabella örmény királynő anyjának a féltestvére, 2 leány:[2]
- Échive (megh. fiatalon)
- Mária (1215–1257 után) örmény királyi és antiochiai hercegnő, örmény trónkövetelő, Toron úrnője, férje, I. (Monforti) Fülöp (1206 körül–1270), Türosz ura, 4 gyermek:[3]
- Montforti Helvis (1240 után–?), férje Simon Mansel (?–1263 után), az Antiochiai Fejedelemség hadsereg-főparancsnoka, 2 gyermek
- Montforti János (?–1283), Türosz ura, felesége Poitiers Margit (1244–1308) antiochiai és ciprusi királyi hercegnő, III. Hugó ciprusi király húga, nem születtek gyermekei
- Montforti Humfried (?–1284), Türosz ura, felesége Ibelin Échive (1253–1312), Bejrút úrnője, I. (De la Roche) Guido athéni herceg unokája, I. Izabella bejrúti úrnő és ciprusi királyné húga, II. Hugó ciprusi király sógornője, 7 gyermek[4]
- Montforti Aliz
- (Második házasságából): I. (Poitiers) Rupen Rajmund (1199–1222) ifjabb örmény király Antiochia fejedelme, felesége Lusignan Helvis (1190 körül–1216/9) ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő, Imre ciprusi király és iure uxoris jeruzsálemi király, valamint Ibelin Échive ramlai úrnő lánya, Lusignan Szibilla örmény királynénak, I. Leó örmény király második feleségének és I. Izabella örmény királynő anyjának a féltestvére, 2 leány:[2]
- Filippa (1183–1219 körül) örmény királyi hercegnő 1199-től, 1. férje Sahansah (Szergiosz) (1165 előtt–1193), Szelefke/Szeleukeia ura, Csortuanlnak, Szaszun urának kisebbik fia, lásd fent, gyermeke nem született, 2. férje I. (Laszkarisz) Theodórosz (1171/73/74–1221/22) nikaiai (bizánci) császár, elváltak, 1 fiú:
- Aliz (1182–1234 után) örmény királyi hercegnő 1199-től, 1. férje Hetum (Vaszil) (1165/1273–1193), Csortuanlnak, Szaszun urának idősebbik fia, lásd lent, gyermekei nem születtek, 2. férje IV. (Ppitiers) Rajmund (1170 körül–1198/9), Tripolisz grófja, 1 fiú, 3. férje Vahram (?–1222), Korikosz ura, Joscelin királyi kamarásnak, a Kilikiai Örmény Királyság 1217–1219-es magyarországi követének a bátyja, nem születtek gyermekei, összesen 1 fiú:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lusignan Szibilla örmény királyné II. András harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten II. Balduin jeruzsálemi király ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, Melisenda jeruzsálemi királynőtől származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, Aliz antiókhiai fejedelemnétől.
- ↑ Helvis első férje I. (Dampierre-i) Eudo (?–1207/10) francia keresztes lovag, az ötödik keresztes hadjárat résztvevője, Chargey-les-Gray ura volt, akitől elvált, és a házasságukból két fiú született.
- ↑ Fülöp első felesége Courtenay Eleonóra (1208 körül–1230 előtt), I. Péter konstantinápolyi latin császár és Jolánta latin császárnő lánya, Courtenay Jolán magyar királyné húga és II. András magyar király sógornője, aki három gyermeket szült.
- ↑ Échive második férje Lusignan Guido (?–1302/3), III. Hugó ciprusi király fia, akinek további két gyermeket szült, többek között a későbbi IV. Hugó ciprusi királyt.
Források
szerkesztésKorabeli forrás
szerkesztés- Neumann, , Karl Friedrich (ford.). Vahram's Chronicle of the Armenian Kingdom in Cilicia, during the time of the Crusades (angol nyelven). London: Oriental Translation Fund (1831). Hozzáférés ideje: 2019. november 16.
Szakirodalom
szerkesztés- Kurkjian, Vahan M.. A History of Armenia (angol nyelven). New York: Armenian General Benevolent Union (1958). Hozzáférés ideje: 2019. november 16.
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
- Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
- Wertner Mór. András herczeg, in: Wertner Mór: Az Árpádok családi története (magyar nyelven), Nagy-Becskerek: Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 452–456. o. (1892). Hozzáférés ideje: 2019. november 16.
Szépirodalom
szerkesztés- Passuth László: Hétszer vágott mező, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.
További információk
szerkesztés- Cawley, Charles: Armenia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- Marek, Miroslav: The Rupenids (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- Schreiber, Karl-Heinz: Alice von Armenien Prinzessin von Antiochia Gräfin von Tripolis (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- Schreiber, Karl-Heinz: Isabella von Toron Königin von Armenien (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
Előző I. Mleh |
A Hegyek ura 1175 – 1187 |
Következő II. Leó |