III. Rupen örmény fejedelem

a Hegyek ura
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. november 13.

III. Rupen (11451187. május 6.), örményül: Ռուբեն Գ, franciául: Roupen III d'Arménie, seigneur des Montagnes, görögül: Ρουπέν Γ΄ της Αρμενίας, arabul: روبن سوم, latinul: Rupinus III Armeniae, princeps/dominus de montibus. A Hegyek ura Kilikiában. I. Theodórosz nikaiai császár utólagos apósa, I. (Anjou) Izabella későbbi jeruzsálemi királynő sógora és I. (Poitiers) Rupen Rajmund ifjabb örmény király anyai nagyapja. A Rupen-ház tagja.

III. Rupen
Kilikiai Rupen
a Hegyek ura
Ռուբեն Գ
Uralkodási ideje
1175. május 15. 1187. május 6.
ElődjeI. Mleh
UtódjaII. Leó
Életrajzi adatok
UralkodóházRupen-ház
Született1145
?
Elhunyt1187. május 6. (42 évesen)
?
NyughelyeTrazargi kolostor
ÉdesapjaIstván, Kilikia marsallja (1110 előtt–1165)
ÉdesanyjaRita, Barbaron úrnője (–1210 körül)
Testvére(i)I. Leó örmény király
HázastársaIzabella, Toron úrnője (?–1191 után)
Gyermekei1. Aliz (1182–1234 után)
2. Filippa (1183–1219 körül)
SablonWikidataSegítség
 
Az örmény állam legnagyobb kiterjedése Nagy Tigranész uralkodása alatt: Nagy-Örményország

Apja István, Kilikia marsallja, I. Leónak, a Hegyek urának a fia, anyja Rita, Szempad (Szembat) barbaroni úr lánya. Öccse, II. Leó a halála után lett a Hegyek ura Kilikiában, aki 1199. január 6-án királlyá koronáztatta magát VI. Henrik német-római császártól kapott koronával IV. Ottó német-római császár, III. Ince pápa és III. Alexiosz bizánci császár együttes támogatásával, a mainzi érsek jelenlétében, és alapította meg Kilikiában az új örmény államot 1045 óta.

Unokája Rupen Rajmund ifjabb örmény király mint fiú örökös számítottak az örményországi trónöröklésben a legesélyesebbeknek. Ennek ellenére végül Leót a kisebbik lánya, Zabel követte a trónon. II. András 1218-as örményországi látogatása változtatott a korábbi helyzeten. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,[1] és megegyeztek gyermekeik házasságában.

  1. Lusignan Szibilla örmény királyné II. András harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten II. Balduin jeruzsálemi király ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, Melisenda jeruzsálemi királynőtől származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, Aliz antiókhiai fejedelemnétől.
  2. Helvis első férje I. (Dampierre-i) Eudo (?–1207/10) francia keresztes lovag, az ötödik keresztes hadjárat résztvevője, Chargey-les-Gray ura volt, akitől elvált, és a házasságukból két fiú született.
  3. Fülöp első felesége Courtenay Eleonóra (1208 körül–1230 előtt), I. Péter konstantinápolyi latin császár és Jolánta latin császárnő lánya, Courtenay Jolán magyar királyné húga és II. András magyar király sógornője, aki három gyermeket szült.
  4. Échive második férje Lusignan Guido (?–1302/3), III. Hugó ciprusi király fia, akinek további két gyermeket szült, többek között a későbbi IV. Hugó ciprusi királyt.

Korabeli forrás

szerkesztés

Szakirodalom

szerkesztés
  • Kurkjian, Vahan M.. A History of Armenia (angol nyelven). New York: Armenian General Benevolent Union (1958). Hozzáférés ideje: 2019. november 16. 
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Wertner Mór. András herczeg, in: Wertner Mór: Az Árpádok családi története (magyar nyelven), Nagy-Becskerek: Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 452–456. o. (1892). Hozzáférés ideje: 2019. november 16. 

Szépirodalom

szerkesztés
  • Passuth László: Hétszer vágott mező, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.

További információk

szerkesztés


Előző
I. Mleh
A Hegyek ura  
1175 – 1187
Következő
II. Leó